Átlagosan 35 napot, a tavalyinál 7 nappal többet kell várni a betegeknek arra, hogy bejussanak a szakrendelésekre, azonban az egyes szakmák között nagyok a különbségek, derült ki a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség 2026 áprilisában készült, 23 szakterületet vizsgáló felméréséből.

Közleményük szerint több szakterületen történt javulás a tavalyi felméréskor mérthez képest:

• a kardiológiai ellátásban csaknem 4 nappal csökkent az átlagos várakozás,
• a neurológia és a nőgyógyászat szakterületek pedig mintegy 2 nappal rövidebb listákat mutattak.

A kardiológiai szakma esetében az adatfelvétel 12 éves története során most először csökkent a várakozási idő e szakmában – jegyezték meg. Számos szakterületen markáns, 10 napnál is nagyobb növekedést mértek:

• a diabetológián 21 napot,
• a nephrológián 19 napot,
• a bőrgyógyászaton 17,6 napot,
• a gasztroenterológián 13 napot
• és a pszichiátrián 11,7 napot.

A leghosszabb betegfogadási idő továbbra is az endokrinológia szakrendeléseknél van, ahol átlagosan 85,4 napot kell várni egy időpontra. Ebben a szakmában a tavalyihoz képest 7 nap volt a növekedés. A második leghosszabb betegfogadási idő a bőrgyógyászaté, ahol az idei 17,6 napos növekedéssel mostanra átlagosan 56,5 nap az átlagos betegfogadási lista hossza.

A Medicina 2000 szövetség kiemeli, hogy a tavaly bekerült három új szakma – labor, érsebészet, mammográfia – közül a laborszolgáltatásnál az átlagos betegfogadási idő hossza két hétre (14,1 nap) csökkent több mint 4 nap javulással, ami mindenképpen jelzi az e területen tett kapacitásnövelő intézkedések hatékonyságát.

Az idei felmérésben megkérdezték a felmérést kitöltő intézményvezetőktől, hogy miben látják a betegfogadási lista csökkentésének lehetőségeit. A válaszok sorában első helyen említették, hogy

• a rendelések 56 százalékában több szakorvos alkalmazását tartják fontosnak,
• 15 százalékában a háziorvosok részéről kevesebb beutalásra és autonómabb ellátásra lenne szükség,
• a rendelések 14 százalékában a legfontosabb a teljesítményalapú finanszírozás bevezetése lenne az orvosoknál, nővéreknél.
• Az intézményvezetők hat százaléka nyilatkozott úgy, hogy szankcionálni kellene a meg nem jelenő betegeket,
• 3 százalék pedig több szakdolgozóra és a járóbeteg irányítási rendszer (JIR) kiterjesztésére lenne szükség.

A Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség összesítése szerint a betegfogadási idők csökkentéséhez elsősorban a szakorvoshiány kezelése, a teljesítményfinanszírozás lehetőségének megteremtése, valamint a háziorvos kollégák autonómabb működése adhatna megoldást. (MTI)

Forrás