Az egészségügyi miniszter Facebook-posztban figyelmeztetett az extrém hőhullám egészségre való kockázatairól, és a sürgősségi ellátás kihívásairól a brutális hőségben.

„A tartósan magas nappali hőmérséklet, az éjszakai lehűlés elmaradása és a párás levegő fokozza a kimerültséget, a fejfájást, a szédülést és a rosszullétek kockázatát. Ilyenkor romlik a koncentráló képesség, nagyobb eséllyel következnek be súlyosabb közlekedési vagy munkahelyi balesetek”

– írta Hegedűs Zsolt, hozzátéve, hogy különösen veszélyeztetettek az idősek, a kisgyermekek, a várandósok, a szív- vagy tüdőbetegségben szenvedők, valamint azok, akik a szabadban vagy meleg munkakörnyezetben dolgoznak. A legfontosabb védekezés a bőséges folyadékfogyasztás, és a miniszter is megismételte az elmúlt napokban már többször elhangzott figyelmeztetést arról, hogy 11 és 16 óra között lehetőleg kerüljük a tűző napot és a nehéz fizikai munkát vagy a sportolást.

Hegedűs felhívta a figyelmet arra is, hogy a hőség a sürgősségi osztályok betegforgalmát is érezhetően befolyásolja:

„Tapasztalataink szerint sokan a nappali forróság helyett inkább az esti, éjszakai, hűvösebb órákban keresik fel az osztályokat. Ez érthető, ugyanakkor az éjszakai műszakokban általában kevesebb dolgozó látja el a betegeket, mint nappal. Emiatt a kevésbé sürgős panaszok ellátása hosszabb várakozási idővel járhat. Kérjük, hogy a sürgősségi osztályokat valóban csak indokolt, halaszthatatlan esetben keressék fel!”

Az egészségügyi miniszter felsorolta azokat a tüneteket is, amik azonnali ellátást igényelnek: életveszélyes tünetek, zavartság, ájulás, mellkasi fájdalom, nehézlégzés, súlyos kiszáradás, hőguta gyanúja, enyhébb panaszok esetén inkább a háziorvosi, ügyeleti vagy telefonos tanácsadási (1830) lehetőségeket javasolt igénybe venni.

A miniszter végül jelezte azt is, hogy a váróhelyiségek klimatizálása a rendkívüli hőségben nem mindig tud lépést tartani a külső meleggel, ezért aki sürgősségi ellátásra érkezik, lehetőség szerint hozzon magával vizet vagy egyéb folyadékot.

Forrás