A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszűnése után sem Lánczi Tamás elnök, sem az elnökhelyettesek nem lesznek jogosultak végkielégítésre, továbbá 15 napot kapnak a záró vagyonnyilatkozatuk elkészítésére – derült ki a hivatal megszüntetéséről szóló törvény összegző módosító javaslatáról szóló parlamenti vitán.

A törvényalkotási bizottság néhány apróbb módosítást javasolt még a törvényjavaslathoz, amiről kedden szavaznak a parlamentben.

• Változott, hogy miután a Szuverenitásvédelmi Hivatal beolvad az igazságügyi minisztériumba, a minisztérium semmilyen formában nem folytatja a hivatal munkáját.
• Új szabályként került be, hogy a hivatal által kezelt adatokat a jogutód igazságügyi minisztérium csakis a folyamatban lévő eljárások lezárásáig kezelheti.
• A törvény nem azonnal, hanem 15 nappal az elfogadása után lép életbe, adminisztratív okokból, időt hagynak az átállásra.

A tiszás előterjesztő, Melléthei-Barna Márton szerint a demokratizálódás folyamatában hatalmas ugrást jelent a hivatal megszüntetése. Bódis Péter, az igazságügyi minisztérium politikai államtitkára annyit tett hozzá Melléthei-Barna megszólalásához, hogy továbbra sem tudja, mit ért el az évi 6 milliárd forintból működő hivatal, úgyhogy a kormány támogatja a javaslatot.

Szűcs Gábor fideszes képviselő szerint a hivatal azzal a céllal jött létre, hogy védje Magyarország önrendelkezését. Ezt legitim célnak tartja, és nem lepődik meg, hogy megszüntették, hiszen Magyar Péter miniszterelnök a kampányban arról beszélt, hogy egy picit szuverenitásról le kell mondani. (Ezt egyébként az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kapcsán mondta.)

A törvénynek alapozott meg a Tisza által megszavazott június közepén tizenhatodik alaptörvény-módosítás. A független sajtó és a civil szervezetek lejáratására, majd vegzálására létrehozott, évi több milliárdba kerülő sóhivatalnál kommunista ügynökök terjesztették a Nyugat-ellenes propagandát – a törvény bejelentése idején megírtuk a Szuverenitásvédelmi Hivatal rövid történetét.

Forrás