A francia és svájci határon található részecskegyorsítót az eredeti változatánál tízszer érzékenyebbé alakítják át a tervezett leállás alatt – írja a Live Science. A European Organization for Nuclear Research (CERN) mérnökei a Nagy Hadronütköztető (LHC) jelenlegi, Long Shutdown 3 (LS3) nevű nyugalmi időszakában olyan fejlesztéseket hajtanak végre, amellyel háromszorosára emelik a részecskék egymásba ütközésének gyakoriságát. A Nagy Hadronütköztető a 2040-es évekig működik majd ebben a formájában, mielőtt felváltja egy nagyobb energiájú részecskegyorsító.

A Genf közelében 27 kilométeres gyűrűt alkotó részecskeütköztetőben a fizikusok 2009-ben figyeltek meg először protonütközést, amikor a részecskefizika Standard Modelljére vonatkozó elméleteket kezdték el tesztelni benne. Ez a folyamat kulcsszerepet játszott a Higgs-bozon 2012-es felfedezésében, amit a Higgs-mező – ez a láthatatlan energiamező hatja át az egész univerzumot – létezésének bizonyítására folytattak, és ez a kísérlet segített megmagyarázni, hogyan szereznek tömeget az apró elemi részecskék. Az LHC- t elindulása óta 2013-ban állították le először, amikor megerősítették a szupravezető mágnesek közötti csatlakozásokat, és növelték az ütköző protonnyalábok energiáját. A második tervezett szünet 2018 és 2022 között zajlott, ekkor megelőző karbantartásokat hajtottak végre az ütköztetőn.

A mostani fejlesztés után a Nagy Hadronütköztető sokkal több adatot lesz képes előállítani, mint eddig, amely lehetővé teszi a kutatóknak, hogy olyan jelenségeket figyeljenek meg részletesebben, mint a Higgs-bozon. Jean-Philippe Tock, az LS3 koordinációs csapatának vezetője közleményében elmondta, hogy „az LS3 hatalmas és rendkívül összetett logisztikai és mérnöki vállalkozás. Csak az LHC-ben 1,2 km hosszúságban távolítanak el mágneseket és alkatrészeket, amelyeket új berendezésekre cserélnek, és a teljes komplexumban több tucat projektet hajtanak végre, több ezer mérnök, fizikus, technikus és támogató munkatárs részvételével.”

Kapcsolódó cikk:

Forrás