2021. augusztus 9-én és az azt követő napokban tömegesen kerültek elő elpusztult állatok és mérgezett csalétkek a Tura, Galgahévíz és Hatvan által határolt mezőgazdasági területeken. A tetemek 96 százaléka olyan védett vagy fokozottan védett faj volt, mint a rétisas (Haliaeetus albicilla), a barna kánya (Milvus migrans) és a hamvas rétihéja (Circus pygargus). Rövidesen nyilvánvalóvá vált, hogy öt éve minden idők legsúlyosabb szándékos magyarországi ragadozómadár-mérgezése történt a turai Szent András Dombi Vadásztársaság területén. A tömeges madármészárlást okozó, dózisát tekintve akár 158 emberre is végzetes mérgezés elkövetői ma is büntetlenek.

Bár a Gödöllői Rendőrkapitányság és az ügyet később átvevő Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája (KR NNI) kiterjedt nyomozást folytatott az ügyben, a felelősöket máig nem sikerült megtalálni. „Adatgyűjtések, elemzések, kutatások, tanúkihallgatások történtek, valamint kollégáink a helyszíni szemle során mintákat és anyagmaradványokat gyűjtöttek be, amelyekkel kapcsolatban igazságügyi toxikológiai szakértői vizsgálat is zajlott. A nyomozás során azonban olyan személyi és tárgyi bizonyítékokat felkutatni – amelyek alapján az elkövető kiléte megállapítást nyert volna – nem volt lehetséges, így az eljárást 2024 novemberében a hatóság felfüggesztette” – közölte az NNI idén augusztus közepén a Qubit kérdésére.

A brutális természetpusztítás után öt évvel, 2026. szeptember 3-án jártuk be a turai határt, ahol a bűnügy feltárásában az első tetemek felfedezésétől kulcsszereplő Deák Gábor természetvédelmi szakmérnökkel, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület mérgezésmegelőzési koordinátorával és Horváth Ákos nyugalmazott rendőr-alezredessel, okleveles agrármérnökkel, vadgazdálkodási szakmérnökkel, a Nemzeti Nyomozó Iroda egykori nyomozójával elevenítettük fel minden idők legsúlyosabb ragadozómadár-mérgezését, amelyről Szendrei Ferencet, Tura város polgármesterét, a turai Szent András Dombi Vadásztársaság akkori és jelenlegi elnökét is megkérdeztük.

Forrás