„40 centiméter – csak ennyi! Térdig ér az arborétumi kis tó. Ötször ennyi víz szokott benne lenni. Sajog a szívünk, amikor ránézünk, de közben tudjuk, hogy a mi tavacskánk egy természetes és nagyon érzékeny mérőműszer. Pontosan mutatja, mi zajlik körülöttünk, mi történik a Bakony vízháztartásával” – adták hírül a Zirci Ciszterci Arborétum Facebook-oldalán, hogy kiszáradt az arborétum tava.

Mint írják, a probléma nem egyszerűen az, amit mind tapasztaltunk, vagyis hogy kevés csapadék hullott. „Legalább ennyire számít, mikor, milyen intenzitással és milyen hosszú száraz időszakok között érkezik a csapadék. Az idei év ebből a szempontból is szélsőséges.” Hogy értsük a problémát, elmagyarázták, hogy a Bakony karsztos vízrendszere miatt különösen érzékeny terület, és „kicsit olyan, mint egy lyukacsos sajt: a lehulló csapadék jelentős része a mészkő és a dolomit repedésein keresztül beszivárog a felszín alatti vízrendszerbe”. A Zirci Arborétum tavának egyetlen felszíni vízforrása a Cuha-patak, ahol ha kevés víz érkezik, azt idővel a tavon is látni lehet.

Miután a Cuha karsztos környezetben folyik, bizonyos szakaszain régebben is többször előfordult nyári kiszáradás. Sőt, elnevezése a szláv Sucha vagy Suha eredetire vezethető vissza, amely azt jelenti: száraz. Vagyis ahogy írják is, nem lenne tehát igaz azt állítani, hogy „régen mindig folyt benne víz, most pedig a klímaváltozás miatt kiszáradt”.

Az arborétum szerint ami itt „igazán figyelemre méltó, az az időszakos vízhiányok gyakorisága, hossza és az, hogy az év mely időszakaira terjednek ki. A kis tó mindkét föld alatti betápláló csatornája a Cuha vizét vezeti át. Ha a patakban kevés a víz, egy idő után a tó szintje is csökkenni kezd”. És nem csak a Cuhán látják a vízhiány jeleit. „A Bakony több kisebb vízfolyása küzd alacsony vízállással. Az egykori apátsági Mayer-tavat például három kis vízfolyás táplálja; közülük most már csak egy csordogál. Abból a tóból mintegy 60 centiméternyi víz hiányzik.”

Mást azonban itt sem lehet tenni, mint várni az esőre.

Forrás