A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) bejelentette, hogy laboratóriuma pöttyös lámpahordó-kabócát (Lycorma delicatula) azonosított, ezzel az uniós zárlati károsítók közé tartozó rovar jelenlétét elsőként igazolták Magyarországon és az Európai Unióban.

Az úgynevezett uniós zárlati károsítók olyan kártevők, amelyek komoly gazdasági, mezőgazdasági vagy ökológiai kárt okozhatnak. A pöttyös lámpahordó-kabócát a közelmúltban Moldovában is azonosították. Komoly növényegészségügyi kockázatot jelenthet a szőlőültetvényekre, valamint a különféle gyümölcs- és erdészeti fákra, összesen mintegy 100 tápnövénye van.

Az első hazai előfordulást is egy bejelentés alapján sikerült azonosítani, és a Nébih közleménye kiemeli, mennyire fontos, hogy már gyanú esetén is azonnal tegyünk bejelentést.

Egy Bács-Kiskun megyei lakos 2026 nyarán jelezte a Nébih-nek, hogy ingatlanán számára ismeretlen rovart észlelt. A bejelentéshez csatolt fényképek alapján felmerült az Ázsiából származó, idegenhonos kártevő késői nimfájának gyanúja, ezért a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi szakemberei felvették a kapcsolatot a bejelentővel. A laboratóriumi vizsgálatok ezt követően igazolták a károsító jelenlétét, így a hatóság megkezdte a szükséges karanténintézkedések végrehajtását – részletezi a Nébih.

Miről ismerhető fel?

A pöttyös lámpahordó-kabóca fiatal nimfái jellegzetes, fekete-fehér, később vörös-fekete-fehér mintázatukról ismerhetők fel. A kifejlett kabócák elülső szárnyai szürkék, fekete foltokkal, hátulsó szárnyaikon pedig piros színezet látható.

Milyen károkat okoz?

Ez a polifág károsító több mint 100 növényfajon képes táplálkozni, és gyorsan terjed. A rovar közvetlen kártétele is jelentős lehet, nagy egyedszám esetén folyamatos szívogatásával jelentősen legyengíti a növényt.

Ennél is nagyobb kárt azonban a másodlagos, közvetett hatása okozhat.

A fertőzött növényeket jelentősen legyengíti, miközben a szúrási sebek és váladék a kórokozók és más kártevők megjelenését is elősegítik. A károsító komoly növényegészségügyi kockázatot jelenthet a szőlőültetvényekre, valamint a gyümölcs- és erdészeti fákra. Észak-Amerikában helyenként a szőlőtermés 90 százalékának elvesztését is okozta.

A szőlőültetvények mellett a kabóca egyik legfontosabb tápnövénye a hazánkban is elterjedt bálványfa, de jelentős gazdasági károkat okozhat gyümölcsfákban, valamint erdészeti és díszfákban is.

A nőstények a tojáscsomókat szinte bármilyen sima felületre lerakják, így a rovar kezeletlen faanyagokon, illetve kamionokon, szállítókonténereken és vasúti kocsikon is könnyen terjedhet. Mivel a faj jelenlegi igazolt előfordulása az első az Európai Unió területén, a megtelepedés és elterjedés megakadályozásában a hatósági intézkedések mellett kiemelten fontos a lakosság ébersége és a korai bejelentés.

A Nébih arra kér mindenkit, hogy hogy észlelés esetén haladéktalanul tegyenek bejelentést a hatóságnak, ehhez csatoljanak fényképet, valamint adják meg a pontos helyszínt is.

A belejtés-kötelezett károsítók listája itt található.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Forrás