Az amerikai hadügyminisztérium 30,3 millió dollárt költene a következő öt évben egy korszerűsített hazugságvizsgálóra, derül ki (pdf) a Pentagon költségvetési kérelméből. A Polygraph+ vagy Polygraph Next néven emlegetett program középpontjában mesterséges intelligenciára és gépi tanulásra épülő kiértékelő algoritmusok, valamint az úgynevezett érintésmentes érzékelés állna – ez utóbbi azt jelenti, hogy az alany fiziológiai adatait a testére erősített eszközök nélkül mérnék. A projektet a háttérellenőrzésekért felelős Védelmi Elhárítási és Biztonsági Ügynökség (DCSA) vezetné, a technológiát pedig a leendő munkatársak átvilágítására és a belső fenyegetések felderítésére használnák. A kérelmet a Kongresszus még nem hagyta jóvá.

A hírek szerint Pete Hegseth hadügyminiszter irányítása alatt a Pentagon egyre gyakrabban vet be poligráfos vizsgálatot, hogy felderítse a sajtónak kiszivárogtatott információk forrását. A New York Times szeptember eleji értesülése szerint mintegy ötven vezérkari tisztet vizsgáltak meg így, miután a sajtó beszámolt arról, hogy az Irán elleni háborúban kimerültek az amerikai fegyverkészletek.

Hogy az új rendszer egészen pontosan milyen technológiát alkalmazna, azt egyelőre nem tudni. A minisztérium innovációs egysége 2023-ban két céget választott ki prototípusok fejlesztésére: az egyik szerint hagyományos kamerával is mérhető a pulzus és a légzés, a másik rendszere a fejmozgást, az arcbőr hőmérsékletét és a pórusok aktivitását követi.

A szakértők szerint azonban a projekt könnyen beállhat a kudarcba fulladt próbálkozások sorába – írja az MIT Technology Review. A lényegében az 1920-as évek óta változatlan hazugságvizsgáló megbízhatóságát többször is cáfolták, eredményeit a bíróságok ritkán fogadják el. Az amerikai Nemzeti Kutatási Tanács 2003-ban „legfeljebb gyengének” nevezte a hatékonyságát alátámasztó bizonyítékokat, de még a poligráfszakmai szövetség is csak 80–94 százalékos pontosságot ígér, tehát nagy mennyiségben bőven születhetnek téves vádak, ha erre hagyatkoznak. Sophie van der Zee, a rotterdami Erasmus Egyetem kutatója szerint a hazugságnak nincs olyan egyértelmű jele, amely mindenkinél és mindig megjelenik. A korábbi, hőkamerákra, pupillakövetésre vagy több mérést kombináló rendszerekre épülő kísérletek, például az EU által finanszírozott iBorderCtrl vagy az amerikai AVATAR, csendben elhaltak.

Kyri Kotsoglou, a brit Northumbria Egyetem jogászprofesszora szerint az AI és a poligráf ötvözése a két világ legrosszabb oldalát hozza össze, mert a módszer eleve kétséges érvényességéhez további bizonytalanságot ad. Kollégája, Marion Oswald arra figyelmeztet, hogy nincs megbízható viszonyítási alap, hiszen a korábbi vizsgálatok eredményeiről sem tudni, helytállóak voltak-e. Oswald szerint a program inkább a kormányzat kiszivárogtatásoktól és vélt hűtlenségtől való félelmére adott válasz, a hazugságvizsgálat pedig ilyenkor elsősorban megfélemlítésre és vallomások kicsikarására szolgál, nem valódi információszerzésre.

Forrás