Megakadályozhatták volna a Hold déli pólusánál található Shackleton-kráter legérdekesebb területeihez való hozzáférést a kínai Csang-o–7 űrszonda által szállított holdjárók és ugráló egységek – mondta szerdán egy konferencián Jared Isaacman, az amerikai űrügynökség vezetője, miután Kína múlt hónapban 2027-re halasztotta legújabb holdszondájának indítását.

„Pontosan ugyanazt a Hold déli pólusánál elhelyezkedő helyszínt célozzák – mondta Isaacman az Off World konferencián az Ars Technica beszámolója szerint. – Lehet, hogy elkerültünk egy komoly problémát a Csang-o–7 küldetéssel néhány héttel ezelőtt, mert a Shackleton-kráterhez tartott volna”. A kráter a Hold legértékesebb területeihez tartozik, mert magas kráterpereme permanesen árnyékban lévő területeket alakítanak ki, ahol a feltételezések szerint vízjég és más, űrhajósok által kiaknázható erőforrások lehetnek.

Az Egyesült Államok és Kína is ezeken, a déli pólusnál található néhány négyzetkilométeres területeken kíván tartós emberi jelenlétet kialakítani. Ezektől a holdbázisoktól azt remélik, hogy segíthetnek megszerezni az emberes marsutazáshoz és a Naprendszerben való további terjeszkedéshez szükséges tapasztalatokat. Isaacman és más amerikai kormányzati tisztségviselők az utóbbi időben kezdték el hangoztatni azon aggodalmukat, hogy Kína kizárási zónákat állíthat fel a robotszondás és emberes holdraszállásai környékén.

A NASA vezetőjének figyelmét a Csang-o–7 holdjárója mellett a helyváltoztatásra képes ugráló egysége keltette fel, amihez hasonlókat az amerikai űrügynökség csak az elmúlt hónapokban kezdett fejleszteni (ilyen ugráló szondákat eddig Japán alkalmazott sikerrel a Hajabusza–2 küldetés során a Ryugu kisbolygón). „Vízjéggel akarnak dolgozni, és el akarják sajátítani azokat a képességeket, amikre egy Neil Armstrong-pillanathoz lenne szükségük egy következő célpontnál. Ez nem a Holdon, hanem a Marson lesz” – mondta.

Eddig egyetlen szonda sem hajtott végre puha landolást a Hold déli pólusánál, aminek terepe és fényviszonyai sokkal barátságtalanabbak az égitest egyenlítői régiójánál. Az amerikai Intuitive Machines cég Athena szondája 2025 márciusában 160 kilométerre szállt le a déli pólustól és a Shackleton-krátertől. De a szonda, ami az első magyar műszert szállította a Holdra, a landolás során felborult. A Csang-o–7 indításának elhalasztása miatt elképzelhető, hogy a NASA érhet először az értékes területre. A Blue Origin amerikai űrvállalat hatalmas Blue Moon Mk1 leszállóegysége a jelenlegi tervek szerint 2027 elején indulhat el, két NASA műszert juttatva a Shackleton-kráter környékére.

Forrás