
Ígéretesnek tűnik egy új endometriózis kezelés, ami világszerte 190 millió nő életét teheti könnyebbé, akik a súlyos fájdalmakat okozó, krónikus betegséggel élnek együtt – írta meg csütörtökön a Nature hírportálja.
Az endometriózist a méh belső nyálkahártyájához hasonló szövetek okozzák, amik a test olyan részein kezdenek el növekedni, ahol nem lenne nekik szabad. Az így keletkező elváltozásokat általában műtéti úton, hormonterápiával vagy a kettő kombinációjával kezelik. Ezek ugyanakkor komplikációkkal járnak és gyakran nem hatékonyak hosszú távon – és maga a betegség is jelentősen aluldiagnosztizált.
Kutatók most módosították az eredetileg parazitafertőzések kezelésére kifejlesztett niklozamid gyógyszert, hogy az endometriózisban érintett sejteket célozza. Az Advanced Healthcare Materials folyóiratban közzétett tanulmányuk szerint a gyógyszer a betegség modellezésére szolgáló egerekben csökkentette az elváltozások számát.
Ha ezek az eredmények humán klinikai vizsgálatokon is megismételhetők, akkor az áttörést jelenthet az endometriózis kezelésében, mondta a portálnak Kanako Hayashi, a Washington Állami Egyetem (Pullman) szaporodásbiológiával foglalkozó kutatója, aki a tanulmány egyik társszerzője volt.
Hayashi még 2016-ban részt vett egy olyan kutatásban, ami azt találta, hogy a niklozamid gyulladáscsökkentő hatása segített mérsékelni az egerekbe ültetett endometriális szövet növekedését. Csakhogy a vízben rosszul oldódó gyógyszert nehezen veszi fel a szervezet, ezért magas dózisban kell alkalmazni, ami pedig erősebb mellékhatásokkal jár – így nem lenne alkalmas egy krónikus betegség kezelésére.
A kutatócsoport új megoldása erre az volt, hogy a niklozamidot egy dendrimernek nevezett, vízben oldható parányi szállítómolekulához kötötték. Emellett a hatóanyagot endometriózis-specifikussá tették azzal, hogy folsavat kapcsoltak hozzá, amivel a betegség kialakulásában szerepet játszó makrofág immunsejtek folsavreceptoraihoz köt.
Ez egy csodálatos első lépés egy nem sebészi, nem hormonalapú endometriózis terápia felé, mondta a portálnak Elise Courtois, a connecticuti Jackson Laboratórium molekuláris biológusa.







