Magyar csillagászok közreműködésével figyelt meg fiatal csillagok körüli extrém törmelékkorongokat a James Webb űrtávcső, amik bolygók és más égitestek közötti kataklizmikus ütközésekben keletkezhettek.

Így keletkezett a Hold is 4,5 milliárd éve, amikor egy Mars méretű égitest (Theia) eltalálta az ősi Földet. Kate Su, a Coloradóban található boulderi Űrtudományi Intézet kutatója kollégáival, köztük a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetben dolgozó Moór Attillával, Kóspál Ágnessel és Ábrahám Péterrel olyan fiatal bolygórendszereket vizsgáltak meg, ahol hasonló ütközések történhettek.

Az extrém törmelékkorongok csoportját, amik más törmelékkorongokhoz képest szokatlanul sok meleg port tartalmaznak a csillagukhoz közeli régióban, az amerikai űrügynökség (NASA) nyugdíjazott Spitzer infravörös űrtávcsöve fedezte fel.

„Ez az első alkalom, hogy elég ilyen rendszert gyűjtöttünk össze ahhoz, hogy ténylegesen megértsük ezt az extrém törmelékkorongoknak nevezett alosztályt – mondta Su. – A Webb előtt limitált adataink voltak. Tudtuk, hogy ezek a korongok furcsák és hogy nagyon eltérnek a Vegához vagy a Fomalhauthoz hasonló, jól ismert hideg törmelékkorongoktól. Most, hogy már több információnk van, meg tudjuk határozni, hogy mit sugallnak ezek a korongok a bolygók keletkezése és fejlődése szempontjából”.

A kutatók a NASA szerint a James Webb űrtávcsővel és a Spitzer korábbi adataival megerősítették, hogy az extrém törmelékkorongok három fontos közös jellemzővel bírnak: porszemcséik kisebbek, mint a bolygóképző korongoké és a klasszikus törmelékkorongoké, kiemelkedően magas bennük a meleg por koncentrációja és szabálytalan fényességváltozásokat mutatnak. Az Astrophysical Journalban csütörtökön közzétett tanulmányukban azt is bemutatják, hogy mi áll ezen jellemzők hátterében a korongok ásványtani összetételének vizsgálatán keresztül.

Azt találták, hogy a vizsgált extrém törmelékkorongok egyharmada szilícium-dioxidban gazdag, ami arra utal, hogy ezek a korongok Mars méretű bolygók nagy energiájú ütközéseiből jöttek létre, amikben az anyag jelentős része elpárolgott. Kétharmaduk viszont szilícium-dioxidban szegény, ami kisebb léptékű ütközésekre utal, például súroló jellegű találkozásokra Hold méretű égitestek között.

„Számomra az volt a legizgalmasabb, hogy a Webb segítségével megfigyelhettük ezeknek a korongoknak a közép-infravörös sugárzását és gyönyörű spektrális alakzatait, amely lehetővé tette, hogy meghatározzuk összetételüket” – mondta Kóspál az intézet közleménye szerint. – Ezeket a bolygócsírákat semmilyen más módon nem tudjuk közvetlenül tanulmányozni, mert túl kicsik”.

* * *

Októberben az új világrendet, a világpolitikai és világgazdasági korszakváltás irányait fogjuk vizsgálni az exkluzív, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, következő tudományos estünkön, a 14. Qubit Live-on.

Velünk lesz Sz. Bíró Zoltán történész, állandó szerzőnk, hazánk legismertebb Oroszország-szakértője, Szunomár Ágnes közgazdász, Kína-szakértő, a Corvinus Globális Tanulmányok Intézetének vezetője és Béndek Ábris politikai elemző, USA- és EU-szakértő, valamint Takátsy Péter a Katona József Színház színművésze. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!

Az estet az Amundi Alapkezelő Zrt. támogatja. Az Amundi szorosan követi és elemzi a világ változását. Tudj meg többet az Amundiról és az általuk kínált befektetési lehetőségekről!

Forrás