Egy frissen megjelent tanulmányban a kutatók 93 ország nyilvánosan hozzáférhető adatait vetették össze egymással – ezeken belül is a toxoplazmózis-fertőzöttek számát, a tízezer főre jutó macskák számát, illetve a szubjektív boldogságérzetet. Az amerikai, finn, lett és mexikói kutatók mindebből azt próbálták megtudni, hogy van-e valamilyen összefüggés az önbevalláson alapuló boldogság és a macskák jelenléte között. A vizsgált adatok között szerepelt a GDP, az átlagos bevétel és az egészségügyi költségek mértéke is.

Ezt ugyan nem sikerült megtudni, de érdekes összefüggésekre derült fény: azokban az országokban, ahol magasabb a 10 ezer főre jutó macskák száma, az emberek is boldogabbaknak tűnnek, bár ez még nem jelent ok-okozati öszefüggést – tehát nem lehet bizonyítani, hogy az ott élők éppenséggel a macskatartástól érzik jobban magukat. Ehhez lehet, hogy több kell, de ahogy a kutatók is felhívták rá a figyelmet, az eredmények jól mutatják, hogy önmagában a jó vagyoni vagy egészségügyi helyzet nem feltétlenül elegendő ahhoz, hogy az ember boldognak érezze magát. A felfedezés mindenesetre megfelel azoknak a kutatásoknak is, amelyek szerint a kisállattartás jó hatással van az ember közérzetére.

A több macskától nem lesz több fertőzött

Mint kiderült, ott, ahol sok macska él, nem feltétlenül növekszik a toxoplazmózissal fertőzött emberek száma – sőt, inkább csökken, ott viszont, ahol sok a fertőzött, az emberek jellemzően kevésbé érzik jól magukat. A toxoplazmózist egy Toxoplasma gondii nevű parazita terjeszti, és bár az esetek túlnyomó többségében tünetmentes vagy csak enyhe tünetekkel jár, egyes kutatások szerint hozzájárulhat a skizofrénia és a depresszió kialakulásához is. A parazitát nem kizárólag macskák terjesztik, de az emberi fertőzések nagy részében rajtuk keresztül jutnak el a kórokozók az emberig.

A sok macska és a kevés fertőzött együttes jelenlétét a kutatók szerint az okozhatja, hogy a gazdagabb országokban többen tartanak macskát, és jobban is gondoskodnak róluk – például inkább a lakásban tartják őket, jó minőségű táppal etetik az állatokat és rendszeresen hordják őket orvoshoz is.

A kutatók szerint ezek az eredmények érdekesek, és úgy tűnik, hogy érdemes mélyebben is foglalkozni a lehetséges összefüggésekkel a macskák és a boldogság között, de erre a jelenlegi módszer nem alkalmas – ehhez egyénenként kellene vizsgálni, hogy hogy érzik magukat a macskások és a macskátlanok, és ezeket az adatokat kellene összehasonlítani.

Forrás