„Az alkotmányozás, az ígéretnek megfelelően, idén ősszel elindul” – válaszolta a 444 kérdésére a Miniszterelnökség kommunikációs osztálya. Mint írták, „a pontos feladatmegosztás kialakítása még folyamatban van, de az már elmondható, hogy több állami, parlamenti, szakmai és társadalmi szereplő együttműködésére épül majd”.

Arra voltunk kíváncsiak, hogy a kormányzati szereplők által többször is idén őszre beígért alkotmányozási folyamat valóban elkezdődhet-e, mivel erről a kormányzat részéről túl sok részletet nem ismerhettünk meg ez idáig. A Miniszterelnökség válaszából kiderült, hogy „a folyamat kereteit meghatározó javaslatot a Miniszterelnökség az Igazságügyi Minisztériummal közösen terjeszti az Országgyűlés elé”.

„Az alkotmányozás első szakasza az előkészítés és az átfogó egyeztetés időszaka” – írják, hozzátéve, hogy „a cél, hogy az új alkotmány ne egyetlen párté legyen, hanem az egész nemzeté. Éppen ezért az elkészülése egy hosszabb, nyilvános és széles társadalmi részvételre épülő folyamat eredménye, amelynek a végét népszavazás erősíti meg”.

Az is kiderült, hogy „a kormány többféle személyes és online részvételi lehetőséget is biztosít majd az embereknek; és természetesen az ellenzéki pártoknak is érdemi lehetőséget kíván biztosítani arra, hogy részt vegyenek az egyeztetésekben, és ismertessék javaslataikat, álláspontjukat”.

Magyar Péter az utóbbi hónapokban többször is, így a három héttel ezelőtti Kossuth rádiós interjújában is arról beszélt, olyan széles körű alkotmányozást szeretnének, „ahol mindenki elmondhatja a véleményét, hívő, ateista, vidéki vagy éppen budapesti, homo- vagy éppen heteroszexuális”. Hozzátette, hogy „az alapjogok, azok nem attól függenek, hogy ki mit gondol”.

Magyar akkor még azt mondta, reméli, hogy szeptember végén felállhat egy grémium „akár a köztársasági elnökkel, alkotmánybírósággal, tudományos akadémiával, jogi karok dékánjaival, szakemberekkel, akik felügyelni fogják ezt a folyamatot”.

Az alaptörvényre utalva azt is mondta, hogy nem három hét alatt, tabletről szeretnék megírni, hanem akár egy évnél is hosszabb időszakon át egyeztetve. A miniszterelnök szerint 2030-ig lesz új alkotmány, bár ennek hatályba lépését, mint mondta, nem tudja garantálni, hiszen népszavazásnak kell majd döntenie róla a végén.

Arról, hogy mikről szólhat az új alkotmány, még nem sokat tudni: a Kossuth rádiónak adott interjújában Magyar arról is beszélt, hogy a választójogi törvényhez is hozzányúlhatnak, de csak az alkotmányozás után, hiszen az már eleve érintheti az erre vonatkozó törvényeket. Még júliusban Magyar arról posztolt, hogy „a magam részéről az alkotmányozás folyamatában támogatnám a választási korhatár 16 évre történő csökkentését”. Lannert kommentben jelezte, hogy ő is támogatná.

Részvételi kísérlet

A Tisza politikusai a kampányban is sokat beszéltek a részvételiségről. A párt programja szerint a választások előtt „egy élettel teli, cselekvő részvételiség hulláma bontakozott ki”. A program fontos társadalmi kihívásnak nevezi, hogy „a részvételiség jelentősége és kivirágzása ne rekedjen meg a választási küzdelem csapdájában, hanem a 2026. évi választások, azaz az új rendszerváltás utáni Magyarország szerves alapját tudja képezni”.

Forrás