Minden októberben, amikor kihirdetik a Nobel-díjakat, megjelenik ugyanaz a rangsor, amelynek élén az Egyesült Államok áll. Ez egyszerre igaz és félrevezető: 298 díjazott született az USA-ban, csakhogy egy 340 milliós ország természetesen több nyertest ad, mint egy tízmilliós. Ezért arányosított térképeket készítettem – születési hely szerint számolva az összes Nobel-díjast 1901-től, és figyelembe véve szülőországuk lakosságát és GDP-ét. Az egyszerűség kedvéért utóbbiak mai értékét vettem alapul, ami fizikusi közelítés, és durván különbözteti meg a kis és nagy, gazdag és szegény országokat.

Egy térkép, három nézet

A térkép a hivatalos Nobel-díj adatbázisra épül: mind a 998 díjazottat (a 2026. október 11-ig bejelentett díjakkal) abba az országba soroltam, ahol született, a mai határok szerint. (A kétszeres díjazottak, például Marie Curie, egyszer számítanak; a szervezeteknek járó 31 díj nincs a térképen.) Az általam készített interaktív térképen, ami a New Science of Maps blogján jelent meg, évszámra csúszkával, kategóriára gombokkal lehet szűrni; a színezés darabszámot, 10 millió főre vagy ezer milliárd dollárnyi GDP-re jutó díjazottat mutat.

Amikor a nevező megfordítja a sorrendet

Darabszám alapján az Egyesült Államok vezet 298 díjazottal, mögötte az Egyesült Királyság (111), Németország (86) és Franciaország (65). Ha viszont 10 millió lakosra vetítünk, a sorrend szinte teljesen átalakul: Svédország áll az élen 28,3-mal, utána Norvégia (23,2), Svájc (20,9), Ausztria (20,6) és Dánia (20,0). Az Egyesült Államok 8,7-del csak a tizenötödik – abból a 162 országból, amelynek lakossága meghaladja az egymilliót. Olyan ez, mint az olimpiai éremtáblázat: a legtöbb érmet nyerő ország fejenként nem biztos, hogy a legjobb. A GDP-hez mérve még furcsább a kép: Kelet-Timor és Libéria áll az élen, két-két békedíjjal és nagyon kicsi gazdasággal. A nevező dönti el, mit látunk.

Magyarország mindkét normalizált nézetben a legjobb tízben van: GDP-arányosan hatodik, fejenként nyolcadik (12,6 díjazott 10 millió lakosra). Tizenkét magyar születésű díjazottat tartunk számon Szent-Györgyi Albert 1937-es orvosi díjától Krasznahorkai László tavalyi irodalmi díjáig, köztük Krausz Ferenccel és Karikó Katalinnal. Közülük többen jóval a díj előtt elhagyták az országot.

Mire jó ez, és mire nem?

A térkép a születési helyet mutatja, nem a munkahelyet: azoknak a díjazottaknak a 31 százaléka, akiknek ismert az intézményi hátterük, más országban dolgozott, mint ahol született – ebből az Egyesült Államok profitált a legtöbbet (270-en születtek ott, 402-en dolgoztak ott). A fejenkénti és a GDP-s nézet a mai népességgel és GDP-vel számol (Világbank, 2025), az egymillió fő alatti országokat nem értékeli, a 2026-os közgazdasági díjat pedig ma, október 12-én jelentik be, így a számok mozdulni fognak.

A szerző adattudós, fizikus, korábbi cikkei itt olvashatók.

Forrás