-- Olvasási idő kb.: 1 perc és 59 másodperc

Egy, a Nature-ben megjelent új tanulmány azt állítja, hogy a tüdőben lappangó rákos sejtek újra aktiválódhatnak egy COVID-19-fertőzés vagy influenza után. Az eredmények arra utalnak, hogy egy légúti fertőzés olyan események láncolatát indíthatja el, amely új áttétes daganathoz vezethet azoknál a betegeknél, akiknél korábban már diagnosztizáltak rákot – írja a kutatásról beszámoló IFLScience.

Kezelést követő remisszió, azaz csökkenő tünetek esetén is maradhatnak lappangó ráksejtek a szervezetben, különböző szervekben. A kutatás a mellrákra fókuszált, amely gyakorta hagy hátra sejteket a tüdőben, amelyek újra aktiválódhatnak, és a rák kiújulásához vezethetnek. Az új megelőzési módszerek keresésében kulcsfontosságú, hogy megértsük ennek okait, és ez a kutatás arra jutott, hogy a vírusfertőzések jelenthetik az egyik lehetséges okot.

„A COVID-19 járvány idején egyes jelentések szerint a rák okozta halálozási arány emelkedett, ami erősítette azt az elképzelést, hogy a súlyos gyulladás hozzájárulhat a szétszóródott ráksejtek aktiválásához” – magyarázza a tanulmány társszerzője, Julio Aguirre-Ghiso.

Ennek tesztelésére egereket használtak, amelyeknél a tüdőben lappangó sejtekkel rendelkező áttétes emlőrák volt jelen. Az egereket influenza A vírussal és SARS-CoV-2-vel fertőzték meg. Bár az egerek mindkét esetben felépültek a fertőzésből, a tüdőben lévő sejtek szaporodni kezdtek, ami két héten belül rákos elváltozásokhoz vezetett.

A kutatók két nagyobb felmérés adataival is összevetették eredményeiket. Az első, amely az UK Biobank adatait használta, megállapította, hogy a COVID-19 csaknem megduplázta a rák okozta halálozás kockázatát azoknál a betegeknél, akiknél a rákot legalább öt évvel korábban diagnosztizálták, és akik ezért minden bizonnyal remisszióban voltak a COVID megjelenésekor.

A másik kutatás, az amerikai Flatiron Health Database-től csak mellrák-túlélőket vizsgált: azoknál, akik a 52 hónapos követési időszak alatt COVID-19-fertőzést kaptak, közel 50 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakultak ki tüdőáttétek.

A felfedezett mechanizmusban egy interleukin-6 (IL-6) nevű immunfehérje játszik szerepet. „Ez a fertőzések elleni védekezést segíti, de rákos sejtek szaporodását is kiválthatja, és elősegítheti a tumorok növekedését” – magyarázza a tanulmányhoz mellékelt News and Views cikkben két tudós.

Az IL-6-ot célzó gyógyszerek a kutatók szerint segíthetnek leküzdeni a ráktúlélőknél a légúti fertőzések okozta kiújulás kockázatát. De vajon milyen szerepet játszhatnak itt a vakcinák? A COVID-19-re vonatkozó humán adatok gyűjtése még a vakcinák megjelenése előtt zajlott, ezért nem tudni, hogy a COVID-oltás megelőzhette volna-e a tárgyalt folyamatot. Azonban a vakcina jelentősen csökkenti a súlyos betegség kockázatát, és így az influenza vagy a SARS-CoV-2 fertőzés utáni súlyos gyulladásos reakciót is. Ezért várható, hogy az oltás a metasztázisok kialakulására gyakorolt hatást is csökkentheti.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Forrás