A csupasz földikutyák (vagy csupasz turkálók) akár 37 évig is elélnek, ami tízszer olyan hosszú idő, mint a hozzájuk hasonló méretű rágcsálók átlagos élettartama. A sanghaji Tongji Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint ennek az az oka, hogy míg a cGAS (ciklikus GMP-AMP-szintáz) nevű fehérje a legtöbb emlős szervezetében a DNS-javítását gátolja, a vakondszerű rágcsálókban a sérült DNS-ek kijavítását látja el. A DNS-sérülés az öregedés természetes velejárója, és amikor a hibás sejtek és a sérült fehérjék felhalmozódnak, a test működése fokozatosan leáll.

A kutatók emberekből és egerekből származó sejtekbe juttatták be a csupasz földikutya cGAS fehérjéjét, és négy aminosav-változást (az aminosav a DNS fő építő eleme) figyeltek meg, amelyek megfordították a kísérleti fehérjék működését és csökkentették az öregedés mértékét. Azok az egerek, amelyekbe a csupasz földikutya cGAS fehérjéjét juttatták a tudósok, ellenállóbbá váltak, illetve kevesebb ősz szőrük és károsodott sejtjük volt. Egy másik kísérletben a kutatók ecetmuslicákat módosítottak a rágcsáló cGAS fehérjéjével, aminek hatására a rovarok tíz nappal tovább éltek, mint a kontrollcsoportban lévők – számolt be a Phys.org.

A Science folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók azt írják, hogy „ez a változás nagyobb képességgel ruházza fel a csupasz földikutya cGAS-fehérjéjét a genom stabilizálására, a sejtszintű öregedés és a szervek elhasználódásának ellensúlyozására, valamint az élettartam és az egészséges életidő meghosszabbítására”.

Az öregedés folyamatának lassítása régóta foglalkoztatja a kutatókat: nemrég egy kutatásban például azt találták, hogy a rák kezelésére használt rapamycin és trametinib gyógyszerek együttes alkalmazása 30 százalékkal hosszabbította meg a kísérleti egerek élettartamát – de az öregedés kutatásáról Qubit Live-eseményt is rendeztünk korábban.

Forrás