Mint megírtuk, bő fél évvel azután, hogy a magyar hatóságok 2025 márciusában bejelentették a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) betegség megjelenését, szeptember 10-én Magyarország visszakapta az Állategészségügyi Világszervezettől (WOAH) a betegségtől mentes státuszát.

Azt, hogy a kórokozó 1973 óta először újra megjelent az országban, március 6-án igazolta laboratóriumi vizsgálat, aztán a hónap végére egy Levél községi tehenészetből átterjedt a kórokozó Szlovákiába, több határközeli állományt is megfertőzve, majd április elején Darnózseli és Dunakiliti településeken található telepeken bukkant fel. A hatóságok ezután rendelték el a fertőzött állatok vírus elleni vakcinázását, leölését és elföldelését.

A párosujjú patások közül elsősorban a szarvasmarhákat, de potenciálisan a sertéseket, juhokat és kecskéket is érintő járványos megbetegedés április közepéig öt Győr-Moson-Sopron megyei településen tűnt fel, de széles szakmai összefogással közel 20 ezer haszonállat leölése és jelentős gazdasági károk árán, de példás gyorsasággal és hatékonysággal sikerült megfékezni a vírus terjedését.

A Qubit podcast legújabb adásában Süth Miklós korábbi országos főállatorvost, az Állatorvostudományi Egyetem stratégiai rektorhelyettesét kérdeztük arról, hogy

• miben különbözött az 1972-1973-as és az idei járvány;
• fel van-e készülve a magyar állatorvostudomány a régi-új betegség megjelenésére;
• van-e különbség az 50 évvel ezelőtti és a mai járványvédelmi protokollok között;
• vagy hogyan kerülnek elő a „semmiből” az évtizedekig lappangó kórokozók.

De arra is rákérdeztünk, hogy miként lehetne megelőzni a ragadós száj- és körömfájás járvány esetében is kirobbant lakossági pánikot és megfékezni a légből kapott, de annál virálisabb összeesküvés-elméletek széles körű terjedését.

Hallgasd alább:

A beszélgetést Vajna Tamás vezette. Az epizód elérhető Spotify-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!

Ezt a podcastepizódot a Science+ támogatásával készítettük. A nemzetközi Science+ hálózat a dezinformáció és a félretájékoztatás ellen küzdő tudományos újságírást segíti Közép- és Kelet-Európában.

Forrás