„Öt hónap múlva döntenünk kell a sorsunkról. Mi rendben vagyunk, ha mozdulni kell, együtt mozdulunk, ha stratégiai nyugalomra van szükség, kivárjuk a megfelelő ütemet. Ha suhintani kell, suhintani fogunk a golyóstollainkkal, csak ki ne szakadjon a szavazólap! De a következő öt hónapban beszélnünk kell a megtévesztett magyarokkal is, egyetlen lélekről sem mondhatunk le, mert minden magyar felelős minden magyarért” – jelentette ki október 23-ai beszédében Orbán Viktor a Kossuth téren.

Ritka, hogy a miniszterelnök elismerje: sokan vannak, akik kormányváltást akarnak, ezúttal viszont hosszan időzött náluk. Bár az ellenzék vezetőjét most is Brüsszel bábjának nevezte, poloskázás – március 15-ével ellentétben – nem volt, az pedig különösen szembeötlő, hogy milyen sok energiát szánt Orbán az ellenzék támogatóira. Ha magabiztosan vezetne a Fidesz, erre aligha lenne szükség.

Nem a vezetőikről beszélek, nekik megvannak a gazdáik, ők pontosan tudják, mit tesznek és miért. De van sok magyar, aki azt hiszi, hogy jó ügy mellett áll, amikor Brüsszelt és a Brüsszelből ideküldött bábkormány-jelölteket támogatja. El kell mondanunk nekik, hogy Brüsszel ma nem a segítség, hanem a veszedelem. Az Európai Néppárt nem a barátunk, hanem a rosszakarónk. Brüsszel és magyar megbízottjai nem fejlődést, hanem háborút hoznak Magyarországra. Akik azt hiszik, hogy a kormányváltást támogatják, valójában a háborút támogatják, ha tudnak róla, ha nem. (…) Akik a kormányváltást támogatják, nem a jobb életet, hanem éppen ellenkezőleg, az adóemelést, a nyugdíjadót, a rezsicsökkentés eltörlését és a családtámogatás megcsonkítását támogatják. És ez így van akkor is, ha ők nem tudják, nem hiszik, vagy nem akarják hinni. Beszélni kell hát velük.

A kormányfő igyekezett megszólítani a fiatalokat is, akik között a felmérések szerint különösen rosszul áll a kormányoldal.

Feltette a kérdést: vajon számíthat-e a haza a fiatalokra most is, mint a múltban annyiszor? A valóság terét virtuális terek foglalják el, de vannak valós dolgok: a szabadság és a támadás is valós, ami a békénket és a szabadságunkat veszélyezteti. „A brüsszeli birodalom azt akarja, hogy hazátlan európaiak legyetek, és maradjatok a virtuális világban, gépre kötve szunnyadjatok” – fogalmazott, majd azt üzente a fiataloknak, hogy jöjjenek le „a brüsszeli infúzióról”.

Tisztelt magyar fiatalok, ti is lehettek hazafiak! Ébredjetek, lázadjatok, vár a hazátok!

Orbán Viktor a beszéde elején azt mondta, hogy a Békemenet – amely ezúttal a Margit híd budai hídfőjétől vonult az Országház elé – Magyarország legnagyobb politikai ereje, sőt Közép-Európa, de talán egész Európa legnagyobb és legfontosabb politikai mozgalma, amely szembeszállt Brüsszellel, és 16 évig kormányon tartotta Európa egyetlen keresztény-konzervatív kormányát.

Ahogy a kormánypárti sajtó egész nap, úgy Orbán is azt sulykolta: ez – a sorban a tizenegyedik – volt a legnagyobb Békemenet.

Az állami ünnepségen is ügyeltek a külsőségekre: a Kossuth tér felett Gripenek húztak át. A kormánykommunikáció irányát ugyanakkor jól mutatja, hogy a színpad mögött Eperjes Károly mellett olyan celebek ültek a dísztribünön, mint Szabó Zsófi, Vasvári Vivien és Cooky, miközben a jobboldali politikai közösség vezéralakjai a közönség első soraiban álltak.

Ami a történelmi példákat illeti, Orbán azt mondta: a magyarok és az ötvenhatos forradalom nélkül soha nem bukott volna meg a kommunizmus, nem lett volna prágai 1968, lengyel Szolidaritás, nem omlott volna le a berlini fal. Majd azzal folytatta, a magyarok nem kérnek sokat az élettől: beérjük a szabadsággal. „Ha szabadság van, minden van, minden lehet, a többit majd intézzük. (…) Mi nem akarjuk megmondani senkinek, hogyan éljenek, nem oktatunk ki senkit, mi csak egy dolgot kérünk, de ahhoz ragaszkodunk: hagyjanak minket békén, hagyjanak minket szabadon élni!”

Ez az üzenet már nyilvánvalóan „Brüsszelnek” szólt, amit a szokásos módon bírált Orbán: az unió vezetése háborúpárti, még több pénzt és fegyvert küldenének Ukrajnába. Szerinte ha Brüsszel nem akadályozná az amerikai elnök békemisszióját, már rég vége lenne az orosz-ukrán háborúnak. Sőt, szerinte ha Donald Trump lett volna az elnök, a háború ki sem tör. Nem újdonság az sem, hogy Orbán szerint a háború blokkolja az európai és a magyar gazdaság növekedését, illetve hogy – amint arról Kötcsén is beszélt – napirenden van „Ukrajna felosztása”.

„Az ukránok csúnyán bánnak a magyarokkal, a kártpátaljaiakkal és velünk is. Ennek ellenére Magyarország segít nekik a békekötésben. (…) Mi vagyunk az egyetlen ország Európában, ahol a békét nyélbe lehet ütni, tető alá lehet hozni, és mi készen állunk rá” – jelentette ki Orbán a reménybeli, de egyelőre elhalasztott budapesti békecsúcsra utalva, megismételve, hogy nem akarunk és nem is fogunk egy szövetségi rendszerbe tartozni Ukrajnával, de támogatjuk, hogy stratégiai partneri viszony legyen az EU és Ukrajna között.

The post A kormányváltást akaróknak üzent Orbán Viktor first appeared on 24.hu.

Forrás