A stresszes kapcsolatok megnehezíthetik az életet, de vajon öregítenek is? Egy friss kutatás szerint a „nehéz emberekkel” való rendszeres kapcsolat összefüggésben áll azzal, hogy milyen gyorsan öregszik a testünk, írja cikkében a Knowridge.

A kutatás, amelyet a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban publikáltak, azt vizsgálta, hogy a társas stressz miként hat a biológiai öregedésre. A biológiai öregedés azt jelenti, hogy a test sejtjei és rendszerei milyen gyorsan használódnak el – ez pedig nem azonos a kronológiai életkorral, tehát két azonos korú ember nem feltétlenül azonos ütemben öregszik.

A kutatók olyanokra összpontosítottak, akiket „hassler”-nek neveztek. Olyan személyek, akik rendre problémákat okoznak, konfliktusokat teremtenek, sresszesebbé teszik mások életét.

Annak megértéséhez, hogy a stresszes interakciók hogyan hatnak az egészségre, több mint 2000 felnőtt adatait elemezték, az Egyesült Államok Indiana államából.

A résztvevőket az előző hat hónapban fennálló kapcsolataikról kérdezték, különös tekintettel arra, vagy azokra, akik megnehezítik a mindennapjaikat. Ezeken kívül a kutatók a résztvevők egészségéről és életmódjáról is gyűjtöttek információkat, valamint nyálmintákat is vettek tőlük. Ezek a minták lehetővé tették a tudósok számára az úgynevezett epigenetikai markerek vizsgálatát, amelyek a DNS-ben található kémiai jelek, és a szervezet öregedésének gyorsaságára engednek következtetni.

A kutatók egyértelmű mintázatot találtak: azok, akik arról számoltak be, hogy több „hassler” van az életükben, a gyorsabb biológiai öregedés jeleit mutatták. Minden újabb „hassler”, akivel egy résztvevő rendszeresen kapcsolatba került, a biológiai öregedés ütemét körülbelül 1,5 százalékkal növelte. Ez nem tűnhet soknak, de idővel halmozódhat: a kutatók szerint az, akinek az életében egy plusz stresszt okozó személy van, biológiailag kb. 1,015 évet öregedhet minden egyes naptári év alatt.

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy összefüggésről van szó, nem pedig közvetlen ok-okozati bizonyítékról, hiszen egyéb tényezők is szerepet játszhatnak itt, például az általános stressz szintje, az életmód, az egészség, vagy az életkörülmények.

A nők nagyobb valószínűséggel említettek nehéz embereket, mint a férfiak, és a kutatók szerint ez nem teljesen meglepő, mert inkább veszik észre a kapcsolatokban jelentkező érzelmi problémákat, és gyakrabban érzik magukat felelősnek ezek kezeléséért. Emiatt a stresszes kapcsolatok erősebb érzelmi hatással lehetnek rájuk.

Azok az emberek, akiknek már eleve rosszabb volt az egészségi állapotuk, nagyobb valószínűséggel számoltak be nehéz kapcsolatokról. Emellett azok az egyének, akik nehéz gyermekkori környezetben nőttek fel, szintén gyakrabban jelezték, hogy felnőtt életükben „hasslerekkel” találkoznak.

Egy másik érdekes felfedezés az volt, hogy kik okozták a legtöbb stresszt. Sok résztvevő családtagokat nevezett meg a nehézségek fő forrásaként. A szülőket és a gyerekeket gyakrabban említették, mint a házastársakat. A családon kívül a munkatársakat, lakótársakat és szomszédokat is gyakran írták le stresszt okozó személyekként.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Forrás