• Pjotr Aven több mint 30 éve szoros kapcsolatban áll Vlagyimir Putyinnal.
• Egyike annak a körülbelül 50 orosz üzletembernek, akik rendszeresen találkoznak az orosz elnökkel a Kremlben.
• És tagja egy másik körnek is: a magyar kormány érte is nagy erőket mozdít meg, hogy lekerüljön az EU szankciós listájáról.
• A szankciós lista felülvizsgálata most esedékes, Lettországban kíváncsiak, mit lép a magyar kormány, amely korábban már megpróbálta levetetni Avent a listáról.

Tavaly Pjotr Aven, lett-orosz oligarcha látványosan kampányolva igyekezett elérni, hogy lekerüljön az Európai Unió szankciós listájáról, ebben pedig a színfalak mögött a magyar kormány is támogatta. Az idén márciusi felülvizsgálatot jóval csendesebb időszak előzi meg Lettországban, most nincs hangos PR-kampány, bár az oligarchával szimpatizáló narratívák teljesen nem tűntek el a a lett közbeszédből.

Lettország álláspontja azonban változatlan: a külügyminisztérium szerint a szankciókat fenn kell tartani. Tavaly Magyarország az Európai Unió Tanácsában Aven listáról való levételének egyik szószólójaként jelent meg. Most ismét az a kérdés, hogy a magyar kormány megint megpróbálja-e befolyásolni a döntést.

Pjotr Aven: a Kremltől Bucsáig

Legelőször érdemes tisztázni, kicsoda Pjotr Aven, és miért került a szankciós listára. A lett-orosz üzletember az 1990-es évek eleje óta szoros kapcsolatban áll Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Jelentős részvényese az ABH Holdingsnak, amely Oroszország egyik legnagyobb bankját, az Alfa Bankot irányította, és továbbra is ellenőrzi az Alfa Group más vállalatait. Egyike annak a mintegy 50 orosz üzletembernek, akik rendszeresen találkoznak az orosz elnökkel a Kremlben. 2022. február 24-e után Aven 36 másik üzletemberrel együtt találkozott Putyinnal és az orosz kormány tagjaival, hogy megvitassák a nyugati szankciók nyomán követendő lépéseket. Az a tény, hogy meghívták erre a találkozóra, arra utal, hogy Putyin (tágabban értelmezett) belső köréhez tartozik.

Az ő érdekeltségébe tartozó biztosítótársaság, az AlfaStrakhovanie biztosítja a Nemzeti Gárda (Roszgvargyija) járműveit, amelyeket a megszállt ukrajnai területeken használnak, valamint Putyin személyi biztonsági szolgálatának járműveit is. Olyan vállalatoknak is nyújtott biztosítást, mint a Kalasnyikov Konszern részvénytársaság és a Központi Precíziós Gépészeti Tudományos Kutatóintézet, amelyek fegyvereit az orosz hadsereg széles körben használja Ukrajnában, többek között a bucsai atrocitások során is. Mindezek alapján az EU úgy ítélte meg, hogy Aven az orosz gazdaság olyan ágazatában tevékenykedik, amely jelentős bevételi forrást biztosít az Oroszországi számára. Emellett olyan lépéseket vagy politikákat is támogatott, amelyek aláássák vagy veszélyeztetik Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét. Aven 2016 óta – nagyapja révén – lett állampolgár is, jórészt Lettországban él, és nagy birtokokkal rendelkezik az országban. A nagyapja egyébként a lett történelemben kiemelt szerepet játszó lett lövészek között szolgált.

Szankciós felülvizsgálatok

Az EU félévente felülvizsgálja és megújítja az egyéni szankciók listáját, ezek az intézkedések azokra a személyekre és szervezetekre vonatkoznak, akiket felelősnek tartanak Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójáért, vagy akik támogatják azt. Ide tartozhat a háborús bűnökben való részvétel, a nemzetközi jog megsértése, a Bucsa és Mariupol városában elkövetett atrocitások, illetve a szankciók kijátszására irányuló tevékenység. A listán főként orosz politikusok, propagandisták, bankok, médiacégek és Putyinhoz közel álló üzletemberek szerepelnek. Összesen több mint 2700 személyt és szervezetet sújtanak vagyonbefagyasztással és pénzügyi korlátozásokkal. Több éve szerepel a listán Pjotr Aven is.

Aven ellen egyébként nemcsak az EU, hanem az Egyesült Államok is szankciókat alkalmaz az amerikai pénzügyminisztérium „Russia EO14024” programja keretében, amely azokat a személyeket célozza, akiket az orosz gazdaság kulcsfontosságú ágazataiban tevékenykedőnek, illetve az orosz kormány nevében eljárónak tekintenek.

Az EU-s szankciók 2025-ös felülvizsgálata előtt Lettországban többrétű kommunikációs kampány indult, hogy kedvező fényben tüntessék fel Avent. Francia ügyvédei egy helyi PR- és lobbicéggel együttműködve olyan véleménycikket terjesztettek, amely bírálta a szankciókat, és az oligarchát áldozatként mutatta be. Több online médium olyan interjúkat vagy cikkeket közölt vele, amelyekben nem hangzottak el kritikus kérdések, és inkább nagylelkű művészeti mecénásként ábrázolták, akinek már nagyapja is fontos szerepet játszott (lövészként) a lett történelem alakításában. Az imázsjavító kampánynak természetesen politikai elemei is voltak: többször próbálták megkérdőjelezni Baiba Braže külügyminiszter álláspontját, aki egyértelművé tette, hogy nem támogatja Aven levételét a szankciós listáról.

Hilarion Lettországban

Tavaly novemberben a Re:Baltica oknyomozó újságíróközpont arról számolt be, hogy az orosz ortodox egyház egyik magas rangú képviselője – aki akkoriban az egyház magyarországi érdekeit képviselte – Lettországban felkereste a szankciók alatt álló oligarchát. Nem is akárki érkezett Budapestről: az FSZB lőterén lövöldöző Hilarion metropolita, aki annak ellenére kapott villámsebességgel magyar állampolgárságot, hogy az FSZB-s kapcsolatai miatt megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon.

Hilarion lettországi látogatása azért érdekes, mert újabb bizonyítéka lehetett annak, hogy a metropolita aktívan lobbizott a háborút támogató személyek szankciók alóli mentesítéséért. Az ortodox egyház tájékoztatása szerint magánjellegű látogatáson járt Lettországban, míg Aven elismerte, hogy találkozott Hilarionnal, de szerinte „a találkozó fő célja az volt, hogy kifejezzem régóta fennálló és mély érdeklődésemet az 1990-es évek oroszországi eseményei iránt”, ezidőtájt ugyanis a metropolita Lettországban szolgált.Hilarion egykori titkára, George Suzuki szerint ugyanakkor Hilarion kapcsolattartóként működött a magyar kormány és az orosz oligarchák között, és szerinte ezért lobbizott a magyar kormány Aven levételéért az uniós szankciós listáról. Suzuki szerint, aki videófelvételeket is készített a találkozóról, a metropolita anyagi támogatást kért szolgálatai fejében. (Itt érdemes megjegyezni, hogy Hilarion felettesét, Kirill pátriárkát Orbán leszedette a szankciós listáról, Oroszország meg is dicsérte ezért.) Az már korábban ismert volt, hogy Suzuki szerint Hilarion metropolita többször találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, de rendszeresen, nagyjából havonta Semjén miniszterelnök-helyettessel is, vele gyakran egymás otthonaiban. Hilarion egykori titkára azóta – állítása szerint – szabályosan elmenekült az orosz pap elől Budapestről, mert az molesztálta őt.

A Re:Baltica megállapításai először vetették fel annak lehetőségét, hogy Aven és a magyar kormányhoz közel álló szereplők között kapcsolat állhat fenn. Lett újságok azt is megírták, hogy Magyarországon működő oroszbarát médiumok felerősítették az Avenről szóló kedvező beszámolókat.

Magyarország, a szankciómentesítő tündérkeresztanya?

A lett kormány álláspontja szerint a szankciókat mindaddig fenn kell tartani, amíg Oroszország be nem fejezi agresszióját, helyre nem állítja Ukrajna nemzetközileg elismert határokon belüli területi integritását, és meg nem téríti a háború okozta károkat.A Delfi újságírói informális forrásokból úgy értesültek, hogy Magyarország várhatóan továbbra is Aven levételét fogja szorgalmazni, bár a lettek brüsszeli forrásai nem értenek egyet abban, hogy ez mennyire lesz központi kérdés.Egy brüsszeli diplomata, aki részt vett a magyar képviselőkkel folytatott egyeztetéseken, taktikai manőverezést említett: „Láttuk, hogy Magyarország aktívan szorgalmazza a levételét” – mondta. „Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy egy adott név ugyanolyan gyorsan le is kerülhet a napirendről, mint ahogy felkerül. Nagyköveti szinten előfordulhat blöffölés is, miközben a tagállamok próbálják felmérni, mit hajlandók a többiek elfogadni. Ha nincs egyhangúság, az egész szankciós rendszer összeomlik. Ilyenkor válnak döntővé a vörös vonalak, ezek pedig országonként eltérnek.”

A szankciók meghosszabbításáról szóló tárgyalások zárt ajtók mögött zajlanak, így arról, hogy melyik tagállam mely személy levételét kezdeményezi, legtöbbször csak anonim forrásokra épülő sajtóhírekből értesül a nyilvánosság. Október óta a Delfi többször próbált hivatalos választ kapni a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumtól, a lettországi és a brüsszeli magyar nagykövetségektől, de érdemi választ nem kaptak.

Mi a helyzet a lett állampolgársággal?

A lett közéletet mindeközben Aven lett állampolgárságának kérdése is borzolja. 2022 áprilisában módosították az állampolgársági törvényt, amely lehetővé teszi a lett állampolgárság megvonását azoktól, akik különböző módokon támogatták az agresszor államokat, ezt a változtatást pedig a közbeszédben is összefüggésbe hozták a szankcionált személyekkel, köztük Avennel. Az állampolgárság megvonása azonban csak kettős állampolgárok esetében lehetséges.

Február 24-én Edvīns Šnore parlamenti képviselő az X-en azt írta: Aven továbbra is lett állampolgár, és sem a belügyminisztérium, sem az alkotmányvédelmi hivatal nem lát okot állampolgársága megvonására, amit furcsának nevezett. (A beágyazott X-posztban Aven épp a Kremlben hallgatja Vlagyimir Putyint.)

Latvijas pilsonis P.Avens šodien Kremlī klausās Putina uzrunu: "Kopā mēs tiksim galā ar jebkādiem izaicinājumiem". @Valsts_drosiba @MGolubeva_LV pic.twitter.com/g4xa1H8dR0

— Edvīns Šnore (@EdvinsSnore) February 24, 2022

Február 9-én a lett Alkotmányvédelmi Hivatal (SAB) a LETA hírügynökségnek azt mondta: nem kapott „konkrét és jogilag megalapozott információkat”, amelyek alapján megindítható lenne az eljárás Pjotr Aven állampolgárságának megvonására. A hivatal azt is jelezte, hogy az információgyűjtés ebben az ügyben nincs határidőhöz kötve, vagyis az értékelés még nem zárult le.

Felmerült, hogy elegendő-e az EU Tanács jogi szolgálata által jóváhagyott szankciós indoklás a lett állampolgársági törvény alkalmazásához, de a lett alkotmányvédelmi hivatal értékelése szerint „a szankciók igazolásához szükséges jogi érvelés szintje eltér attól, amely az állampolgárság megvonásához szükséges. Ha ezt az indoklást az állampolgársági kérdésre alkalmazzuk, a jelenlegi jogi érvek nem érik el a szükséges küszöböt.”

Politikai pártok több magas rangú tisztviselőtől is magyarázatot kértek, de mind az államfő, mind a miniszterelnök jogi kérdésként kezeli az ügyet, és látványosan elhatárolódnak attól, hogy közvetlen politikai felelősséget vállaljanak a döntésért.

Az eredeti cikk a Delfi lett oldalán jelent meg a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében, szerzője Filips Lastovskis.

Forrás