A Fővárosi Ítélőtábla is a Corvinus Egyetemnek adott igazat, és kimondta, hogy jogszerű volt Ádám Zoltán elbocsátása.

Ádám Zoltánt 2023 októberében rúgták ki azonnali hatállyal, egy szabálytalansági eljárást követően. A docenst arra hivatkozva bocsátották el, hogy tiszteletlenül beszélt az eljárást vezető Domahidi Ákos kancellárral, és rossz hírét keltette az egyetem vezetésének egy belsős Facebook-csoportban. A közvetlen konfliktus amiatt alakult ki, hogy Ádám – szándékai ellenére – nem küldött át két levelet a kancellárnak, amit ő kért tőle, és a docens egy idő után sértő megjegyzéseket tett.

Az ügy azonban Ádám szerint sokkal mélyebbre nyúlik vissza, egészen az általa kezdeményezett etikai eljárásig, ami azért indult, mert Megdet Rahimkulov milliárdos unokája úgy is levizsgázhatott, hogy nem teljesítette a vizsgára bocsátás feltételeit. Az etikai eljárás első fokon megállapította a rektor és a két dékán felelősségét, másodfokon viszont felmentette őket a rektor illetve a kuratórium. Ezt követően indult el a szabálytalansági eljárás, amit Ádám szerint azért indítottak, hogy az előző után szétkenjék a felelősséget. A docens úgy érezte, ellenséges hangulat alakult ki vele szemben az egyetemen.

Az első fokon eljáró bíróság szerint az etikai eljárás és a kirúgása között nem volt összefüggés, hiszen a docens még 8,5 hónapot dolgozott a Corvinuson. A bíró megállapította, hogy munkajogilag szabályszerű volt Ádám kirúgása, az át nem küldött e-mailekkel kapcsolatban viszont nem állapította meg, hogy Ádám megszegte volna az együttműködési kötelezettségét, hiszen ott a bíró szerint félreértésről volt szó. Az Ádám által küldött levelek stílusa miatt viszont elítélte, az szerinte súlyosan gondatlan volt Ádám részéről.

A másodfokú bíróság lényegében helyben hagyta az első fok döntését, újabb tanúkat nem hallgattak meg. Az ítélet után Ádám Zoltán a 444-nek azt mondta, továbbra is vitatják a bíróság megállapításait, és büszke arra, hogy beperelte az egyetemet. Úgy gondolja, méltánytalanul jártak el vele szemben, és sajnálja, hogy az érvelést nem fogadta el a bíróság.

„Az ítélet nem változtat azon, hogy hibás, jogilag elfogadhatatlan, morálisan minden szempontból káros, és a társadalomra nézve súlyosan hátrányos volt az egyetem eljárása.”

Az írásos ítélet kézhez vétele után döntik el, hogy folytatják-e az ügyet. Első körben a Kúriához vagy az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni – ahol a többi között érvelhetnének a szólásszabadság és az egyenlő bánásmód védelmével -, utána következhet a strasbourgi emberi jogi bíróság. Ott azzal érvelhetnek, hogy a közérdekű bejelentőket megillető védelem nem érvényesült.

A Corvinus Egyetem a döntés után azt írta, elégedetten fogadták a másodfokú ítéletet, és eddig is kitartottak azon álláspontjuk mellett, hogy a felmondás jogszerű és arányos volt. Az ítélet jogerős.

Forrás