Aggasztó jelek figyelhetők meg a magyar a gazdaságban: a munkanélküliség nőni kezdett, a lakosság eladósodottsága az egekben, stagnál a GDP, elszabadult a költségvetési hiány. Az ilyen stagnáló vagy egyenesen recesszióba hajló időszakok mindig a legkiszolgáltatottabbakat sújtják a legdurvábban. Akiknek nincsenek tartalékaik, akiknek bizonytalan a munkahelyük, alacsony az iskolai végzettségük, azok járnak a legrosszabbul. Szegény embert az ág is húzza, tartja a közmondás, és történeti okokból a Magyarországon élő romák nagy része ebbe a társadalmi rétegbe tartozik.

A Dollárpapa legújabb adásában Köllő János közgazdásszal, az ELTE KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének kutatójával, az MTA tagjával és Molnár György közgazdásszal, az ELTE TK Kisebbségkutató Intézetének kutatójával azt jártuk körül, hogy miért vannak a romák ennyire rossz helyzetben, illetve hogyan alakult a sorsuk az 1970-es évektől Magyarországon. A két tudós világos javaslatokat is megfogalmaz arra vonatkozóan, hogyan is lehetne csökkenteni a romákat sújtó szegénységet, amelyhez a földrajzi, iskolázottsági, munkaerőpiaci okok mellett kimutatható mértékben hozzájárul a magyar lakosság előítéletessége is.

A munkaerőpiaci diszkrimináció leginkább a hazai kis- és középvállalkozásokra jellemző, és az sem kell hozzá, hogy a munkáltató előítéletes legyen. Elég, ha attól fél, hogy konfliktusokhoz vezet a munkavállalók között, ha romát vesz fel. A megkérdezettek szerint egyébként 22 százalék a romák aránya Magyarországon, ami nyilvánvaló képtelenség. Eközben egyes településeken akadályozzák a cigányok ingatlanvásárlását, de a 8. kerületben is 20 százalékos „roma felár” van az albérleti díjakon. A sokrétű diszkrimináció iszonyú pusztító pszichológiailag, és nagyon káros társadalmilag is.

• Hány roma él ma Magyarországon, és milyen a korfájuk? Vannak-e öreg cigányok?
• Mekkora a szegények aránya a romák között?
• Milyen lakhatási diszkriminációk érik őket?
• A börtönlakók hány százaléka cigány származású?
• Volt-e mérhető felemelkedés a romák körében az elmúlt 15 évben? Mi volt a közfoglalkoztatás hatása?
• Hogyan hat a foglalkoztatásukra az utóbbi évek recessziója vagy a klímaváltozás?

Hallgasd alább:

A beszélgetést Szabó Attila, a Qubit állandó szerzője vezette. Az epizód elérhető Spotify-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!

A címlapképen a Háromezer számozott darab című film szereplői láthatók. Fotó: Sivák Zsófia.

Hallgass bele ezekbe is:

Forrás