Az űrjog hatályát egy 1967-ben készült dokumentum határozza meg (Outer Space Treaty – Világűrszerződés), amely az államok tevékenységét szabályozza az űrben. Csakhogy ma az űrben zajló változásokat többnyire magánvállalatok hajtják végre.

Az Egyesült Államokban a műholdak indítását és üzemeltetését a Szövetségi Kommunikációs Bizottság (Federal Communications Commission, FCC) engedélyezi. Az ügynökség előtt jelenleg két olyan javaslat fekszik, amely igen komoly hatással lehet az éjszakai égboltra. Az egyik az űrben elhelyezett tükrökről szól, amelyek éjszaka igény szerint visszatükröznék a napfényt. A másik, Elon Musk SpaceX cégétől származik: kérelmet nyújtottak be egy egymillió műholdból álló, óriás konstelláció létrehozására.

Mindkét javaslat drámai módon befolyásolná bolygónkon a természetes sötétséget – részletezi az IFLScience. Az elmúlt években a vártnál gyorsabban nőtt a fényszennyezés, ez pedig hatással van a növényekre és az állatokra, illetve összefüggésbe hozták többféle, az embereket érintő egészségügyi problémával, például az Alzheimer-kórral is. Az űrben keringő műholdak ezen kívül a csillagászatra is hatással vannak: az obszervatóriumokat megzavarhatják a műholdak fénycsíkjai, és még az űrben lévő távcsövek sem mentesek ettől.

Űrkáosz is lehet belőle

Jelenleg több mint 18 ezer műhold kering a Föld körül, és minden nap bővül ez a szám, ez pedig megnöveli az ütközések lehetőségét is. A pályán lévő objektumok másodpercenként több kilométert tesznek meg, minél több objektum van, annál nagyobb az esélye, hogy egymásnak ütköznek. A Kessler-szindróma azt a láncreakciót írja le, amelynek során az ütközésekkor keletkező űrtörmelék miként okoz újabb ütközéseket, míg egy adott pálya járhatatlanná válik.

„Az űrkörnyezet szempontjából leginkább a törmelékhelyzet aggaszt minket, amelyet ez a javaslat jelent” – nyilatkozta az IFLScience-nek John C. Barentine csillagász, a Center for Space Environmentalism társalapítója, reagálva a SpaceX terveinek nagyságrendjére. A tervek célja egy vagy több űrbéli adatközpont létrehozása, amelyet a jelenlegi AI igényeire terveznek.

2025 első félévében a Starlink műholdak 144 ezer olyan manővert voltak kénytelenek végrehajtani, ami az ütközések kockázatát csökkenti. Minden műholdnak több tucat ilyen pályamódosítást kellett végrehajtania. Mivel csak a SpaceX műholdjainak száma százszorosára nőtt, ha tömegével állítanak pályára újabbakat, ezek a számok drámaian növekedni fognak. A növekvő műholdmennyiség eközben direkt környezeti kérdéseket is felvet, hiszen a műholdakat általában visszaküldik a légkörbe, hogy elégjenek. Egymillió műhold elégése pedig példátlan hatással lehet a légkörünkre.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Forrás