A Történelem Ismétli önmagát, De Mégis Jobb, Ha Tudjuk, Mire Számítsunk Az Ismétlődés Során

Önálló novellákként, de regényként is tekinthetünk Bán Zsófia új könyvére, amely, bár sötét képet fest, mégis fanyar humorral meséli el a 20. századi történelem lesújtó időszakát egy nagymama és egy unoka képzeletbeli párbeszédén keresztül. Polcz Alaine megrázó könyve, az Asszony a fronton fontos előkép volt Bán Zsófia számára, hiszen Polcz elsőként írt megrázó őszinteséggel a II. világháború során tömeges nemi erőszakot átélt nők sorsáról.

Régóta elképesztő kivétel a magyar irodalomban, hogy valaki a női test és érzékelés szempontjából írja meg ezeket a borzalmakat. Zoltán Gábor történetei egészen másfajta adalékok, noha ő is beleszövi ezeket a borzalmakat, de mégsem úgy, mint az, aki maga is átélte ezeket. Ez egy fontos hiány, hogy ezek nincsenek elmesélve. Ez nem volt tudatos elhatározás a részemről, hogy én akkor most betömök egy ilyen hiányt, de mégis adta magát ennek a nőnek a történetéből, hogy ezek is szerepeljenek benne. Már csak azért is, mert ez az egész az unoka életére vonatkozóan is radikálisan fontos információ, hogy vele ott mi történt. Itt nemcsak az van elmesélve a nagymama szemszögéből, hogy vele mi történt, (…) hanem az unoka életére vonatkozóan ez egy fundamentális információ, amelynek következtében újra kell gondolja az egész életét.

Bán Zsófia szerint természetes, hogy mindannyian hordozunk magunkkal egy csomagot, egy örökölt pakkot, és rengeteg családban – az övében is – még mindig gyakori az elhallgatás. Ezeket a beidegződéseket, rossz kulturális mintákat a szerző szerint felül kellene írni: „Arra koncentráltam, hogy azt próbáljam meg szerkezetileg is visszaadni, (…) hogy az ember milyen sokszor utólag ért meg dolgokat. Akár a saját története szempontjából, akár a családja története szempontjából, akár a tágabb környezet szempontjából. (…) Megpróbáltam egy puzzle-szerű szerkezetet előállítani, a könyv első részében ez volt a célom. Ide beépültek a hiányok, a lukak, a hiátusok, a hallgatások, és csak a második rész elolvasása után érti meg sokkal jobban az ember, hogy az első részben elmondottak, hogyan függnek össze.”

A női hang jelenléte, a „hallgattassék meg a másik fél is” fontos üzenete az Alétheia élnek – ahogy az is, hogy a múlt feldolgozása nélkül nem lehetséges jövőt építeni.

A saját történeteinkre vonatkozóan is igaz ez, hát még egy társadalom vagy egy ország történetére vonatkozóan. (…) Ha ez nem így történik, akkor újra és újra megismétlődnek bizonyos történések – amelyek akkor sem gondolom, hogy elkerülhetők, ha tudjuk az előzményeket. Ahogy mondani szokták: a történelem ismétli önmagát, de mégis jobb, ha tudjuk mire számítsunk, amikor éppen történik az ismétlődés.

Top Ten – 10 újonnan megjelent családregény

Andrea Bajani: Tíz év. (L’anniversario, Todero Anna ford.) Magvető, 2025
Bán Zsófia: Aletheia él. Magvető, 2025
Czakó Zsófia: Távoli rokonok. Scolar, 2025
Darvasi László: Neandervölgyiek. Magvető, 2024
Forgách András: Zehu. Jelenkor, 2024
Natalia Ginzburg: Családi szótár. (Lessico famigliare, Todero Anna ford.) Park, 2025
Grecsó Krisztián: Apám üzent. Magvető, 2024
Jolsvai András: Édesszájúak. Kalligram, 2024
Karin Smirnoff: Azután hazamentem. (Sen for jag hem. Patat Bence ford.) Scolar, 2025
Schillinger Gyöngyvér: Rohadjon meg az összes. Kalligram, 2024