Amerikai kutatók friss tanulmánya szerint a Húsvét-sziget (Rapa Nui) rejtélyes kőszobrait, a moaikat évszázadokkal ezelőtt egyszerű fizikai elvek és meglepően kevés ember segítségével mozgathatták a helyükre. Az antropológusok kimutatták, hogy a befejezetlen szobrok kissé előre dőlő formája és alacsony súlypontja nem véletlen: ez a kialakítás tette lehetővé, hogy a több tonnás kőalakokat az inga elvén alapuló lengő mozgással „sétáltathassák” a szigeten.
A kutatók 3D-modellezéssel mutatták ki, hogy akár mindössze három kötél és 15 ember elegendő lehetett ahhoz, hogy a szobor előre haladjon, átlagosan 89 centiméteres lépéshosszal, ami óránként akár 310 méteres haladást tesz lehetővé. Ez az eredmény megkérdőjelezi azt a régóta fennálló feltételezést, miszerint a sziget népének hatalmas munkaerőre és óriási erőforrásokra volt szüksége az akár tíz méter magas és több tíz tonna súlyú szobrok mozgatásához.
A friss kutatást is vezető Carl Lipo, a Binghamtoni Egyetem antropológusa már 2012-ben végzett egy kísérletet, amely során egy moai 4,4 tonnás másolatát 18 ember sétáltatta, 40 perc alatt 100 métert haladva. Az ősi szállítási útvonalak mentén talált moaik virtuális modellezése során felfedezték, hogy következesen, 6-15 fokban előre dőlő kialakítással és D-alakú talapzattal rendelkeznek – ez instabillá tette őket álló helyzetben, ugyanakkor ideálissá a hintázó-lépő mozgáshoz.
Más szakértők szerint azonban nem árt óvatosnak lenni a következtetésekkel. Sue Hamilton, a University College London régésze például ötletesnek nevezte a kutatást, de rámutatott, hogy az adatok más értelmezéseket is lehetővé tesznek – például azt, hogy az ilyen kialakítású moaiknak valamilyen más szertartási céljuk volt, vagy hogy a szobrok készítői a hagyományostól eltérő módszereket alkalmaztak a faragás során.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: