Február végén Orbán Viktor vészjósló hangulatú videóban jelentette be, hogy a Védelmi Tanács ülésén kiderült: „az ukrán kormány az olajblokáddal gyakorol nyomást Magyarországra és Szlovákiára”, és Ukrajna további akciókra készülhet. A miniszterelnök meghallgatta a nemzetbiztonsági szolgálatok beszámolóit, és ezek után elrendelte a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítését, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében drónrepülési tilalmat rendelt el.

A látványosan politikai döntést látványosan igyekezett a kormány inkább katonai vagy nemzetbiztonsági intézkedésnek beállítani, a gyakorlatban viszont az ideképzelt ukrán drónokon kívül egészen másokat is érint: például azokat a szabolcsi gazdákat vagy szolgáltatókat, akik drónokat használnak, például a mezőgazdaságban, ahol a drónok az utóbbi években egyre fontosabb eszközzé váltak.

Információink szerint a légtérengedélyek kiadásával foglalkozó hatóságok tárgyaltak is a mezőgazdasági drónokról, végül arra jutottak, hogy csak a magyar állami drónok repülésére adnak ki engedélyt, a mezőgazdasági drónokat Szabolcsban nem lehet használni, legalábbis amíg az ukránveszély el nem hárul.

Magyarországon az utóbbi néhány évben látványosan felgyorsult a mezőgazdasági drónok terjedése, elsősorban a precíziós gazdálkodás térnyerése miatt. A drónokat már nemcsak felmérésre, hanem aktív növényvédelmi munkákra is használják: speciálisan felszerelt permetező drónokkal rovar-, gomba- és gyomirtó szereket juttatnak ki a földekre, gyakran olyan helyeken is, ahová a traktorok a talaj állapota miatt nem tudnak bemenni. Emellett kamerákkal felszerelt drónokkal rendszeresen felmérik a táblák állapotát, így a gazdák korán észlelhetik a tápanyaghiányt, a növénybetegségeket, így célzottan tudják ezeket kezelni. A technológia különösen a nagyobb szántóföldi kultúrákban – például kukoricában, napraforgóban vagy repcében – terjed, de egyre több gyümölcsösben és szőlőültetvényben is használják.

A gazdák szerint a drónok egyik legnagyobb előnye, hogy gyorsan bevethetők, nem tapossák ki a növényállományt, és a precíz permetezés miatt csökkenthetik a növényvédő szerek mennyiségét is. Emiatt sok gazdaság az elmúlt években már egyre inkább a drónokra építette a tavaszi növényvédelmi munkáik egy részét.

Az agrárdrónozás azonban Magyarországon sajátos helyzetben van: miközben a technológia gyorsan terjed, a szabályozás a szakemberek szerint nem tart lépést sem a gyakorlattal, sem azokkal az országokkal, amelyek nálunk előrébb járnak a drónhasználatban. Nagyon szűk ugyanis azoknak a növényvédő szereknek a köre, amelyeket hivatalosan drónról lehet permetezni, és az is nagyon erősen szabályozott, milyen növényeken lehet ezeket használni. Más kérdés, hogy a megkérdezett szakértők szerint a gyakorlat ennél úgymond rugalmasabb, meghaladja a jogszabályokat. Bár a feladatok egyre sokrétűbbek, a drónos mezőgazdasági munkát végzők száma egyelőre viszonylag kicsi Magyarországról. Ha nagyon leegyszerűsítjük, körülbelül száz emberről beszélhetünk, akik ilyen munkát végeznek, ők általában szolgáltatóként dolgoznak, és nem egyetlen régióhoz kötődnek: oda utaznak, ahol éppen szükség van rájuk. Mindenesetre agráriumi körökben felmerült a kérdés,

„Komolyan gondolja valaki, hogy az, hogy valaki öt méterrel a növény fölött repül egy drónnal egy mezőgazdasági parcellán, az nemzetbiztonsági kockázat?”

A szakemberek szerint hosszabb távon valószínűleg nem a kampányhajrában bevezetett tilalom lesz a fő kérdés, ami az agráriumi drónozást érinti, hanem az, hogy a valóságtól elmaradott szabályozás mikor alkalmazkodik a már végbement technológiai változásokhoz.

(Az ügyben kérdésekkel fordultunk az Agrárminisztériumhoz és a Honvédelmi Minisztériumhoz, ha válaszolnak, a cikket frissítjük.)

Forrás