
Az antarktiszi Hudson-hegység rózsaszín gránittömbjei nyomán a tudósok 100 km széles és 7 km vastag, rejtett gránittömegre bukkantak a Pine Island-gleccser alatt, írja a ScienceDaily egy nemrég, a Nature-ben megjelent tanulmányra hivatkozva. A kőzetek jura időszakra utaló kormeghatározása, illetve repülőgépekről észlelt gravitációs jelek összevetése alapján a kutatók megoldották a kőzetek eredetét övező rejtélyt is.
A hegygerincen elhelyezkedő rózsaszín kőzetek sehogyan sem illettek a környezetbe, és hosszú ideig kérdés volt, honnan származnak, és mit árulnak el az Antarktisz múltjáról.

Egy, a British Antarctic Survey által vezetett kutatócsoport olyan módon vizsgálta meg a gránitot, hogy ásványkristályokba zárt elemek radioaktív bomlását elemezte. Ez a módszer kimutatta, hogy a kőzetek mintegy 175 millió évvel ezelőtt, a jura időszakban keletkeztek.
A kormeghatározáson kívül az is kérdés volt, miként kerültek a kőzetek a hegyre? Repülőgépek által gyűjtött mérési adatok nyomán a kutatók szokatlan jelet észleltek a gleccser alól. Az adatok egy, a mélyben rejlő óriás gránittömbre utalta. A felszíni sziklatömbök és a mélyben található képződmény közötti kapcsolat feltárása oldotta meg a rejtélyt: a Pine Island-gleccser mozgása az utolsó jégkorszak idején, kb. 20 ezer évvel ezelőtt, a kőzeteket felszakította az aljzattól és felfelé szállította.
A múltbeli jégvastagság és a mozgásminták megértésével a tudósok számítógépes modelleket is készíthetnek annak előrejelzésére, hogyan reagál majd az Antarktisz jégtakarója a jövőbeli éghajlatváltozásra. Ebben a térségben zajlott ugyanis az elmúlt évtizedekben az Antarktisz egyik leggyorsabb jégvesztése.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:








