2025. szeptember 26-án a szlovák parlament elfogadta az alkotmány 23. módosítását, amely bevezetett egy „nemzeti identitás” klauzulát, valamint több, a „család védelmét” célzó rendelkezést tartalmazott. A módosítás azonnal nemzetközi figyelmet váltott ki, többek között, az Európában alkotmányos kérdésekben irányadó Velencei Bizottság részéről is. A Velencei Bizottság nem sokkal a módosítás elfogadása előtt véleményt adott ki a szlovák törvényekről, amelyben eljárási szabálytalanságokra és tartalmi problémákra is rámutatott.

Szlovákia az alkotmánymódosítással beállt abba a sorba, amely elején Magyarország áll. Az Európai Unió tagállamai között ugyanis vannak, amelyek saját maguk szeretnék megmondani, mikor és hogyan érvényesülhet az EU joga. Ez azért veszélyes, mert a szuverenitás ebben a megközelítésben azt jelenti, hogy az identitásukat védő tagállamok bizonyos, általuk meghatározott területeken nem kívánnak megfelelni a nemzetközi jognak és az EU-ban érvényes szabályoknak. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ezek a kormányzatok semmilyen külső ellenőrzésnek nem hajlandók alávetni magukat, mert azt a szuverenitás és a nemzeti identitás sérelmének tartják. Ezzel párhuzamosan ezek a tagállamok a belső, nyilvános elszámoltathatóságot és ellenőrzést is gyengítik. A végeredmény: egyes kormányzatok elszámoltathatatlanná, önkényessé válnak.

A Fico–Orbán–Trump-tengely

A szlovák alkotmánymódosítás koncepcióját 2025 januárjában vetette fel Robert Fico, az ország miniszterelnöke, aki arra használta fel 2023-as visszatérését a hatalomba, hogy felgyorsítsa Szlovákia illiberális átalakulását. A 23. alkotmánymódosítás ennek az erőfeszítésnek a része volt. A módosító csomagot hivatalosan 2025 márciusában nyújtották be kormányzati indítványként.

A magyar olvasó valószínűleg nem fog meglepődni a módosítás tartalmán:

• A Szlovák Köztársaság megőrzi szuverenitását, különösen a nemzeti identitás kérdéseiben.

• Az alkotmány és az alkotmányos törvények egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy a Szlovák Köztársaság jóváhagyja jogai egy részének átruházását a nemzeti identitást képező kérdésekben.

• A gyermek szülei az anya és az apa; a gyermek anyja nő, a gyermek apja férfi.

• Kiskorú gyermeket örökbe fogadhatnak a házastársak, vagy a gyermek egyik szülőjével házasságban élő házastárs, vagy a kiskorú gyermek szülőjének vagy örökbefogadó szülőjének túlélő házastársa. Kivételes esetben egyedülálló személy is örökbe fogadhat kiskorú gyermeket, ha az örökbefogadás a gyermek legjobb érdekeit szolgálja.

• A gyermekek intim életének kialakítására és szexuális viselkedésére vonatkozó oktatás és nevelés csak a törvényes képviselő hozzájárulásával biztosítható. Az egészség, a testi épség védelmét és a visszaélések megelőzését célzó oktatás a gyermekek általános oktatásának része, életkoruknak megfelelő formában.

• A Szlovák Köztársaság csak a biológiailag meghatározott férfi és női nemeket ismeri el.

Ezek gyakorlatilag azon szabályok szlovák változatai, amelyek miatt az elmúlt években az Orbán-kormány is sokat konfrontálódott az EU szerveivel és az Európa Tanáccsal. Az Orbán-rendszer alapjául szolgáló, 2012. január 1. óta hatályos alaptörvény módosításainak egy része pont ezekbe az irányokba mutatott. A szlovák alkotmánymódosítás tehát az Orbán-rendszer követésének is tekinthető.

Forrás