Miután a múlt héten a Fővárosi Önkormányzat Tulajdonosi bizottságánál másodszor is elhasalt a Sziget korábbi közterület-használati hatósági szerződésének megszüntetéséről szóló előterjesztés, a Pénzügyi és Közbeszerzési bizottság keddi ülésén napirendre került egy konzultációs kezdeményezés, amelyet a bizottság elnöke, Baranyi Krisztina nyújtott be a Szigettel kapcsolatban. Mint előterjesztésében írta:

„A Sziget Fesztivál sorsa bizonytalanná vált, ezért tulajdonosi döntés alapján kezdeményezték a közterület-használati szerződés felmondását. A Tulajdonosi Bizottság zárt ülésein történtekről széleskörű közéleti vita bontakozott ki. Mindenképpen érdemes ugyanakkor a közterület-használat témáján jócskán túlmutató, a Sziget Fesztivál sorsáról szóló vitát bizottsági keretek között, a nyilvánosság előtt folytatni, az Önkormányzat pénzügyeire gyakorolt hatás átfogó vizsgálata mellett, a nemzetközi jelentőségű kulturális esemény elmaradásának további hatásait is mérlegelve.”

Baranyi az ülésre meghívta Gerendai Károlyt, akit a Sziget Zrt. tulajdonosai kértek fel a fesztivál megmentésére és Kádár Tamást, a Sziget ügyvezetőjét is.

A bizottság elnökeként Baranyi jelezte: azért érezte fontosnak, hogy a Fővárosi Közgyűlés következő (szerdán, azaz holnap esedékes) ülése előtt behozza a témát a bizottságba, mert így lehetősége lesz a nyilvánosságnak is arra, hogy megismerje a Fidesz és Tisza érveit, amik miatt a Tulajdonosi bizottságban blokkolták a Szigettel kapcsolatos előterjesztést, emellett megvitathatják azt is, hogy a fővárosnak kell-e egyáltalán, és ha igen, milyen segítséget adnia a fesztivál szervezőinek.

Elsőként Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója ismertette a főpolgármester legfrissebb javaslatát, amely itt olvasható.

A javaslatban többek közt szerepel, hogy az eddigi közterület-használati hatósági szerződés felmondása után olyan új megállapodást kötnének a szervezőkkel, amelyben többek közt a közterület-használatról szóló hatósági szerződés tíz évre szólna, az első három évben a korábbinál magasabb kedvezménnyel (amit később megfizetne a Sziget), a budapesti diákok pedig féláron vehetnének hetijegyet.

A főigazgató jelezte, hogy a közgyűlés holnapi ülésén a képviselők döntenek arról, hogy egyáltalán napirendre kerüljön-e a főpolgármester javaslata, emellett kiemelte, hogy a benne foglaltakról továbbra is csak akkor lehet érdemben beszélni, ha a jelenlegi közterület-használati szerződést sikerül felbontani.

A Fidesz részéről Vas Imre két dolgot hiányolt az előterjesztésből:

• mi a garancia arra, hogy lesz fesztivál, ha megszüntetik a jelenlegi szerződést,
• és milyen bevételei lesznek az iparűzési adó tekintetében a fővárosnak.

Bujdosó Andrea (Tisza) kezdésként jelezte, hogy nekik is fontos érték a Sziget,

„a legjobban mi szeretnénk megmenteni”,

mondta, és nehezményezte, hogy a Tulajdonosi bizottság ülésein – bár ők tettek erre javaslatot – nem volt hasonló lehetőség arra, hogy nyílt ülésen, a főpolgármester és a szervezők jelenlétében vitassák meg az ügyet, Baranyinak pedig azt mondta, hogy legalább a tiszások ott voltak azokon az ülésen.

(Itt érdemes megjegyezni, hogy a tiszások ugyan valóban ott voltak, de nem szavaztak, erről itt írtunk bővebben.)

Bujdosó szerint azelőtt, hogy bármiről véleményt mondanának, előbb meg kéne érteniük, hogy hogyan működik majd a Sziget Zrt., és utána lesznek még kérdéseik.

Gerendai Károly erre elmondta – ami eddig is ismert volt -, hogy a Sziget jelenleg 100 százalékban egy külföldi cég, a Superstruct tulajdonában van, ez a cég pedig már jelezte, hogy ők biztosan nem csinálnak 2026-ban Sziget Fesztivált. Gerendait azzal keresték meg, hogy átveszi-e a szervezés lehetőségét (megveszi-e a céget vagy a licensz-jogokat), ennek érdekében alapított saját céget, ami megvásárolná a Sziget Zrt.-t, a jövőben pedig tervezi további befektetők bevonását. De – ahogy azt Gerendai ezen a ponton is, és az ülés további részében többször is jelezte – ennek az az előfeltétele, hogy a jelenlegi szerződést felbontsák. Utána ő új tulajdonosként tudja majd kezdeményezni, hogy új közterület-használati szerződést kössenek a fővárossal, de minden továbbiról akkor tudnak majd dönteni, amikor ezen a hídon már átmentek.

Hogy miért nem veszik át a már meglévő szerződéssel a céget? Gerendai szerint ez az opció, mivel a jelenlegi cégnek már csak 2026-ig szól a szerződése, nem lenne túl vonzó perspektíva a befektetőknek, hogy ilyen bizonytalan jövőbe fektessenek – ezért is szeretnének valamilyen hosszabb távú megoldást találni (erre lenne megoldás például, ha az új szerződés 10 évre szólna).

A bizottsági ülés további részében mind a fideszes, mind a tiszás képviselők azt forszírozták, hogy vajon abban az esetben, ha Gerendaiék vennék át a szervezést, mi garantálná, hogy a Sziget kifizetődő lenne a főváros számára.

Gerendai többször is elmondta, hogy felelőtlenség lenne bármilyen garanciákat adni ezen a ponton, ugyanis amíg nem tudják elkezdeni a fesztivál szervezését, minden nappal egyre kevesebb az esély arra, hogy a Sziget egyáltalán megvalósuljon. Az időhúzás ugyanis sok szempontból hatással van a rendezvény megvalósulására: ha nem tudják időben elkezdeni a szervezést, a potenciális fellépők esetleg máshol kötik le magukat, ha nem tudják elkezdeni árusítani a jegyeket, a fesztiválozók – főleg a külföldiek – más nyári programot keresnek maguknak, és amíg bizonytalan az egész rendezvény jövője, a befektetők, szponzorok, alvállalkozók sem vonhatók be a folyamatba. Ez pedig mind rontja az esélyeit a fesztivál megvalósulásának.

Gerendai úgy számol, hogy most nagyjából 3 hónapos lemaradásban van a fesztivál szervezése, jelenleg pedig a szerződés körül kialakult helyzet miatt nem is történik semmi.

Ilyen helyzettel fesztiválszervezőként még nem találkoztam – mondta Gerendai, aki szerint ezen a ponton azt sem tudja megmondani biztosan, hogy a lemaradást be lehet-e még hozni. De azt is hozzátette: neki mindentől függetlenül az a szándéka, hogy legyen Sziget. Ehhez viszont a főváros engedélye is kell, vagyis a labda jelenleg náluk pattog.

„Az egy garancia, hogy én még mindig itt vagyok, és ezen gondolkodom” – fogalmazott.

Egy ponton Gerendai és Kádár egy sor számot is hozott, hogy a jelenlévő képviselők is lássák, az utóbbi három évben a Sziget Fesztivál látható bevételt jelentett a fővárosnak.

Többek közt jelezték, hogy az elmúlt 3 évben csak bérleti díjként több mint 600 millió forintot fizetett a Sziget, emellett 30 millió forintot a K-híd karbantartására, 45 millió forintot a terület rekultivációjára, valamint további 250 millió forintért vásárolt szolgáltatásokat a Budapest-család cégeitől.

Ami közel 1 milliárd forintot jelent az elmúlt 3 évben.

Gerendai és Kádár hosszasan sorolták a Sziget turisztikai, kulturális és egyéb hatásait, amelyek Budapest számára is kedvezőek (erről a GKI is készített egy látványos összefoglalót), ahhoz viszont, hogy ebből bármi legyen, szükség van arra is, hogy a főváros is partner legyen ebben a folyamatban.

Ehhez Gerendai szerint három dolog kell:

• meg kell tudni szüntetni a jelenlegi szerződést,
• meg kell tudni állapodni egy újról, hogy hosszú távon folytathassák a fesztivált,
• és ezen túl a fővárosi cégekkel is kell további megállapodásokat kötni.

Bujdosó Andrea szerint két ügy van az asztalon: az egyik, hogy a fővárosnak van egy élő szerződése egy céggel, aminek akkor is van fizetési kötelezettsége 2026-ra, ha megrendezi a Sziget Fesztivált, és akkor is ki kell fizetnie a 200 millió forintos közterület-használati díjat, ha nem lesz semmi a Hajógyár szigeten. A másik ügy pedig az, hogy Gerendaiék megveszik-e a céget, és utána mihez kezdenek, szerveznek-e fesztivált, vagy sem.

Szerinte képviselőként felelősségük van abban, hogy az életben lévő szerződésnek érvényt szereznek-e, vagy sem.

Magyarán a Tisza azzal érvel, hogy ha nem bontják fel a szerződést, akkor is ki kell fizetni a 200 millió forintos közterület-használati díjat, ami viszont így azt is jelentené, hogy Sziget Fesztivál semmiképpen nem lenne (hisz azt a jelenlegi tulajdonos nem csinál), minek következtében semmilyen más bevétele ebből sem a fővárosnak, sem senki másnak nem lenne.

Valamiért ezen a ponton azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a Sziget Fesztivált is támogathatná az állam, ahogy azt teszi például a Forma 1 esetében.

Baranyi Kriszta erre csak annyit reagált: majd írnak az államnak levelet, Gerendai meg azt, hogy bár örülne annak, ha az állam is belátná, hogy a Sziget segítségre szorul, de velük nincs semmilyen olyan szerződése a cégnek, ami veszélyeztetné a rendezvény létét.

Az ülés egy idő után eléggé önismétlővé vált, Gerendai és Kádár próbálta elmagyarázni, hogy bármilyen jövőbeni tervet, garanciát addig nem tudnak felelősséggel felvillantani, amíg a jelenlegi szerződés él, hiszen addig azt sincs esélyük felmérni, hogy mit és hogyan tudnának megszervezni, a fideszes és tiszás képviselők pedig újra meg újra garanciák és feltételek iránt érdeklődtek.

Ezek után tulajdonképpen senkit sem lepett meg, hogy a javaslatot nem szavazták meg, méghozzá így:

Gerendai Károly az ülés után azt mondta, azt pozitívumként értékeli, hogy legalább volt lehetőségük a Sziget jövőjét épp a kezükben tartó képviselők előtt is ismertetni az álláspontjukat, és reméli, hogy sikerült rávilágítaniuk arra, milyen hátrányai származhatnak a fővárosnak is abból, ha a fesztivál jövőre nem tud megvalósulni, ami talán abban is segít, hogy holnap a Fővárosi Közgyűlés ülésén már konstruktív döntés születhessen.

Holnap kiderül, hogy a Fővárosi Közgyűlés tagjai hogyan döntenek: akadályozzák-e a Sziget Fesztivál jövőjét, vagy legalább esélyt adnak annak, hogy Gerendaiék megpróbálják megszervezni.

Előzmények

Október közepén derült ki, hogy a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Zrt. kezdeményezte a fővárosnál, hogy a 2026-ban lejáró területfoglalási engedélyüket közös megegyezéssel szüntessék meg, arra hivatkozva, hogy a külföldi tulajdonos úgy döntött, a jelenlegi struktúrában nem vállal további kockázatot Magyarországon. És miután a fővárossal kötött szerződés alapján jövőre is fizetni kellene akkor is, ha nincs fesztivál, inkább felmondanák azt, de próbálják megoldani, hogy új konstrukcióban folytatódhasson a Sziget.

Ahhoz tehát, hogy új konstrukciókban lehessen gondolkodni, első lépésként a még életben lévő szerződést kéne felbontani, csakhogy erről már két körben sem sikerült döntenie az illetékes Tulajdonosi bizottságnak. Legutóbb múlt szerdán tárgyaltak róla, utána Magyar Péter és Karácsony Gergely kommentháborút is vívott, miután a tiszás képviselők faramuci úgy-szavazok-hogy-nem-szavazok taktikája miatt nem volt érvényes a szavazás. Cikkünk arról az ülésről és utóéletéről itt olvasható.

Forrás