hir8 - Jámbor Péter 
hir8 Vendég 
Az már nem elég, hogy diplomája van valakinek. Preferálom, ha olyan felsőoktatási intézményből jön valaki egy interjúra, amelynek legalább ismerem a nevét, bizonyos pozíciókban pedig kifejezetten előnyben vannak a magasabb színvonalú egyetemekről érkezők. Az sem mindegy, hogy milyen szakon végzett valaki, mert lassan már mindenből lehet diplomát szerezni
– fogalmazott a 24.hu-nak Csejtei B. Ildikó, az OTP Fáy Alapítvány ügyvezetője azzal kapcsolatban, mit vár el a munkaerőpiac a mostani pályakezdőktől.
Magyarországon minden generáció tagjainak megvannak és megvoltak az aktuális nehézségei, amikor először kerestek állást maguknak. A gazdasági ingadozások, az infláció és a munkaerőpiaci ciklusok változásai korábban is érintették a pályakezdőket, az X generációsoknak vagy a boomereknek viszont más próbatételekkel kellett szembenézniük, mint a Z generációsoknak.
A diploma értékének devalválódásával, a piaci elvárások átalakulásával és ennek következményeként a belépési küszöb emelkedésével megváltozott a munkavállalói verseny. A korai kiégés, a generációs stigmák, a mesterséges intelligencia térnyerése vagy a korai pályaelhagyás csak néhány olyan félelem- és rizikófaktor, amelyekkel szembe kell nézniük a mai fiataloknak. Digitális bennszülöttként mégsem érdemes bedobni idő előtt a törölközőt, hiszen a változással új ajtók nyílhatnak ki a Z generációsok előtt.
Számos munkahelyen többéves gyakornoki vagy munkahelyi tapasztalatszerzés szükséges a küszöb átlépéséhez friss diplomásként, ami miatt a mai egyetemistáknak korábban kell elkezdeniük dolgozni vagy a jövőn morfondírozni, mint a korábbi generációknak kellett. Megváltoztak a munkavállalói igények és motivációk, a piac pedig évek óta először keres érezhetően kevesebb alkalmazottat. Mihók Krisztina, az Erste Bank HR-vezetője és Csejtei B. Ildikó, az OTP Fáy Alapítvány ügyvezetője segítenek eligazodni a Z generációs kihívások labirintusában.
Az alapszakos diploma már nem elég?
Egyre gyakoribbá válik az a dilemma a mostani pályakezdők számára, hogy mivel lehetnek kelendőbbek a munkáltatók szemében. A pályakezdők legaktuálisabb kihívása a diplomák devalválódása. A felsőoktatási papírok elértéktelenedése a jelenlegi munkaerőpiac egyik legnagyobb globális problémája; több szakmánál már nem elég egy alapszakos (BA) diploma megvillantása az önéletrajzban, ráadásul a 2000-es évek óta az egyetemet végzett fiatalok CV-jében általában szerepel legalább egy középfokú nyelvvizsga. Sokan továbbképzésekre vagy gyakorlatokra járnak, elvégeznek egy mesterszakos diplomát (MA, MSC), esetleg megtanulnak egy új nyelvet, hogy többet mutathassanak fel munkakereséskor. Ennek ellenére sokan a szamárlétra megmászása után sem érzik az egzisztenciájukat biztonságban:
Bár én meg vagyok elégedve a mostani munkahelyemmel, én is elkezdtem a mestert. A közgazdász diplomámmal szerencsére tudok válogatni elhelyezkedéskor, de bérigény szempontjából ez később sokat dobhat az életminőségemen és a biztonságomon
– nyilatkozza a 25 éves Anna a 24.hu-nak.
A KSH 2021-es adatai szerint Magyarországon a 15–74 évesek 24,6 százalékának volt felsőfokú a legmagasabb iskolai végzettsége. Ez az arány 32,9 százalék volt a 25–34 éves korcsoportnál. Az emelkedő tendencia ugyan világos, ám az uniós 41,2 százaléktól még mindig messze vagyunk.
A diplomások számának emelkedésével a korábban biztonságos jövőt garantáló papír elértéktelenedik. A munkaadók emiatt más kvalitásokra is kíváncsiak. Csejtei Ildikó szerint sokan már a gimnáziumi évek alatt elkezdenek dolgozni keresetkiegészítésként, egyetem mellett pedig szakmai tapasztalat szerzése céljából vagy önmaguk fejlesztése érdekében, akár a lemaradás miatti félelmükben vállalnak munkát. Ez a fajta szakmai tapasztalat önmagában átalakítja és emelheti a bérigényeket, a fiatalok pedig olyan tapasztalatokat is megszerezhetnek az átalakult versenynek köszönhetően, amelyekkel később jobban tudják értékelni a „megfelelő munkakörnyezetet”.
Én is dolgoztam az egyetemi tanulmányaim ideje alatt, hogy kiegészítsem az ösztöndíjamat, szóval nincs ilyen szempontból új a nap alatt. Szeretem, ha valakinek már van tapasztalata arról, hogy milyen egy munkahely, mert azt látom, hogy a munkavállalók az első munkahelyen sokszor nem értékelik annyira, hogy mit is kapnak, mivel még nem tapasztalhatták meg, milyen egy kevésbé jó munkakörnyezet.
A verseny persze szakmánként eltér, de általánosan fennáll a kiégés veszélye, ahogy a motivációvesztés is. Sokan használják a közösségi médiában az „egzisztenciális krízis” kifejezést, amikor arról osztják meg a tapasztalataikat és félelmeiket, hogy a gazdasági, politikai vagy versenyhelyzet adta kilátástalanságban nem előrelátható, hogy a szakmájukban meddig és hogyan fognak tudni elhelyezkedni Magyarországon, és mindebben milyen anyagi lehetőségekkel kell számolniuk.
Nagyon gyorsan változik a világ. A szüleim, akik már boomernek számítanak, az iskolában tanultakat 50 évig hasznosíthatták. Az X generációsok 20 évig. Ez a Z generációsokra már nem igaz, nem kiszámítható, hogy meddig tudnak elhelyezkedni a diplomával megszerzett tudásukkal, ezért én a lifelong learning (élethosszig tartó tanulás – a szerk.) filozófiai elvét vallom. Tehát nem ér véget a tanulás az egyetemmel, és ez minden generációra vonatkozik
– teszi hozzá Mihók Krisztina.
Munkahelyváltás: hová lett a lojalitás?
Bizonyos szakmák megkövetelnek korábban megszerzett gyakorlati tapasztalatot a potenciális munkavállalóktól. A diplomaszerzés sokszor alapminimumként feltüntetett feltételével és a szintén elvárt sokéves munkatapasztalattal érthetőnek tűnhet, hogy a fiatalok versenyképes fizetést várnának el a munkájukért már pályakezdőként is. Amikor ezt nem kapják meg, vagy nincs fizetésemelésre lehetőség a későbbiekben, gyakran inkább munkahelyet váltanak.
Olyan helyen dolgozom egy éve, ahol már kiderült, nincs lehetőség szakmai előrelépésre, ezzel pedig normális fizetésemelésre sem. Inkább váltok három év után, és újrakezdem egy olyan helyen, ahol az inflációkövető kezdő fizetésem több, mintha megragadnék ezen a helyen, és kevesebbet keresnék. Nekem végső soron az anyagi biztonságom megteremtése és a szakmai előrelépés a legfontosabb
– meséli a 24 éves Tibor a 24.hu-nak.
A helyzet munkaadói szemmel ennél sokkal bonyolultabb. A kezdő fizetések meghatározásánál figyelembe kell venniük az ország gazdasági helyzetét, illetve azt, hogy a cégek ennek fényében egyáltalán hány embert vehetnek fel. A Z generációsok elsődleges motivációja viszont országos és nemzetközi felmérések szerint is a fejlődési lehetőség és a „hasznos munkavégzés”.
Az Erste Bank 2025-ben készített céges felmérésének eredményei is ezt tükrözik – ebben a Z generációs kollégák munkahelyi motivációit vizsgálták.
Előléptetésben és az ezzel járó szignifikáns fizetésemelésben viszont nem részesülhet mindenki, a bérek emelésében pedig elsősorban nem a cégek a meghatározók, hanem a piac. A koronavírus-járvány óta Mihók Krisztina tapasztalatai szerint az igény is csökkent az új alkalmazottak felvételére:
Amikor lement a Covid, utána egy évvel a munkáltatók jobban versenyeztek a munkavállalókért, és nagyon sok lehetőség volt. Szerintem akkor könnyebb volt elhelyezkedni. Ma valószínűleg nehezebb, mert kevesebb lehetőség van nyitva a munkaerőpiacon. Két év múlva talán megint jobb lesz a kilátás a munkavállalóknak, és ismét a munkáltatók állnak majd sorban a jelöltekért, de ezt sajnos nehéz előre látni.
Gyakori stigma a Z generációs munkavállalókkal szemben, hogy nem lojálisak a cégekhez és munkahelyükhöz. Nem vállalnak fizetés nélkül túlórát, és csak azt a munkát végzik el, ami a munkaköri leírásukban szerepel. A szakértők és a megkérdezettek szerint ugyanakkor ez nem negatív tulajdonság, hanem a tudatosság egyik jele:
Anyukám 50 év körüli, és a fél életét lehúzta egy cégnél. Amikor megtudta, hogy a kezdő fizetésem majdnem ugyanannyi, mint az ő fizetése több mint 20 év után majdnem lefordult a székről, és mégis furcsállja, amikor azt mondom, hogy nem egy munkahellyel tervezek a nyugdíjig. Ő egy másik generáció, és nem tudott olyan tudatosan utánanézni az interneten a munkaerőpiaci helyzetnek, mint én. Ettől én még nem vagyok rossz ember, csak abban a hitben kell élnem, hogy az én életem fontosabb, mint egy multi működése
– meséli Anna.
Stigmák, igények és elvárások
„Ezek a mai fiatalok nem szeretnek dolgozni”, „folyton panaszkodnak, pedig még nem tettek le semmit az asztalra”, „bezzeg az én időmben dolgoztunk, és örültünk annak, ami van.” Ilyen és ezekhez hasonló véleményeket tapasztalnak a magyar Z generációsok a hétköznapokban vagy az internetes kommentszekciókban.
Gyakori előítélet, hogy a Z generációsok lusták vagy megbízhatatlanok, ám a szakértők szerint ezeket az stigmákat el kell felejteni, hiszen a rossz munkaerő nem generációs probléma. Mihók és Csejtei kiemelik: bár a Z generációsok határozottak bizonyos elvárásaikban, például a hibrid munkavégzés tekintetében, szó sincs arról, hogy ezek a kialakult sztereotípiák általánosan igazak lennének. Bizonyos készségekben és nézőpontokban más korosztályú kollégákhoz képest pedig olyan hasznot nyújtanak a cégeknek már most, ami a technologizálódó jövőben elengedhetetlen:
Nem igaz, hogy a Z generáció nem szeret dolgozni. Én azt veszem észre, hogy az elsődleges elvárásuk a hasznos munkakörnyezet, ahol motiválódni és fejlődni tudnak, és nem unatkoznak. Szükségük van a kihívásra, és az is fontos szempont, hogy olyan technológiai tudással és hozzáállással rendelkeznek, amik más generációs kollégákban nincsenek meg. Szerintem kicsit mindenkinek a nyitottságra kéne törekednie. A Z-seknek arra, hogy legyenek türelmesek a más korú kollégákkal, a többieknek pedig arra, hogy legyenek vevők tanulni a fiataloktól. Mert tudnak mit tanítani
– emeli ki Mihók Krisztina.
Nem szeretem, amikor a Z generációs sztereotípiákról kell beszélni, mert én általánosan azt tapasztalom, hogy nem igazak. Ma is vannak motivált, céltudatos fiatalok, és vannak kevésbé lelkes, akár lusta és felkészületlen diákok. Előítéletek pedig mindig vannak, voltak és lesznek. Nekem is volt olyan tapasztalatom pályakezdőként, amikor huszonéves, vezető pozícióban lévő nőként a tenderen részt vevő ügynökség vezetője végignézett rajtam, és azt kérdezte: »Maga fog itt dönteni?« Nem ők kapták a projektet. A Z generációban én a lehetőséget látom. Ők olyan technológiai és MI használati kvalitásokkal rendelkeznek, ami szerintem nagyon hasznos a jelenlegi helyzetben, ez pedig később nyilván fokozódni fog
– teszi hozzá Csejtei Ildikó.
A Z generáció átalakíthatja a munkavégzés korábbi hagyományait
Csejtei szerint az egyetemek fő feladata az, hogy önálló tanulásra való képességet, kritikus gondolkodást tanítsanak, ez pedig a munkaerőpiac elengedhetetlen alakító tényezője lesz, főleg az MI térnyerésével, ami végső soron a munkavégzést és a munkaköröket is átalakíthatja.
A KPMG felmérése szerint egyre több munkavállaló, így sok fiatal használ AI-eszközöket a munkavégzéshez. A 2025-ös kutatás szerint a válaszadók többsége ismertebb, ingyenes AI-programokat használ, ugyanakkor gyakran nem jelöli külön, ha AI-generált tartalmakat alkalmaz. Az európai uniós és hazai vizsgálatok is azt mutatják, hogy a fiatalabb generációk nyitottabbak az AI-eszközök munkahelyi integrálására, ugyanakkor a szabályozás és az etikai útmutatók sok helyen még nem készültek el a mesterséges intelligencia hirtelen térnyerése óta.
A szakértők szerint már most látható, hogy az AI-programok átalakítanak bizonyos munkaköröket. Nem jósolható meg előre, hogyan alakul át a piac, de jelenleg is figyelik a HR-szakértők felvételkor a technológiai képességeket az önéletrajzokban.
A Z generáció életének már teljesen természetes része az MI. Nagy segítség, hogy jönnek olyan fiatalok a szervezetbe, akik már készségszinten használják az MI-t, és munkáltatóként már most fontos szempont a kiválasztásnál, hogy mennyire otthonos egy jelentkező a digitális világban, hiszen ebbe az irányba megy a világ
– fejti ki Csejtei.
A bankszektornak, de minden más szektornak is ebbe az irányba vezet az útja, hiszen ügyfélként is előbb-utóbb azt fogom elvárni, hogy egy kattintásra megkapjam a válaszokat. A digitális fejlődési lehetőségeket ügyfélként is elvárnám, tehát munkaadóként is el fogom várni a jövőben. A Z generációsok pedig előnyben vannak, hiszen ez a képesség természetszerűleg ott van már a többségükben, ez pedig nagy lehetőséget jelent nekik az elhelyezkedéskor
– teszi hozzá Mihók Krisztina.
Szakmai tanácsok pályakezdőknek
Mit lehet tenni ebben a bizonytalan helyzetben, amíg nem tudják a szektorok biztosan kezelni és kézben tartani az AI-t, de a verseny átalakulása okozta káoszban kénytelenek vagyunk eligazodni? A tanácsadás persze szakmánként eltérő folyamat lehet, de Mihók Krisztina és Csejtei Ildikó összeszedtek néhány általános segítséget, amelyek bárkinek hasznára válhatnak, amennyiben mostanában lépnek be a munkaerőpiacra:
- Szerezz munkatapasztalatot az egyetem alatt: részmunkaidős vagy gyakornoki pozíciók formájában, vagy bármilyen szakmai tudást adó karitatív tevékenységben.
- Tanulj idegen nyelveket, és szélesítsd a látóköröd: a nyelvtudás nem csupán a bérigény megfogalmazásakor lehet hatalom, kinyitja a világot előtted.
- Fejleszd a digitális képességeidet, ismerd meg az AI működését, hiszen a világ is ebbe az irányba halad.
- Építsd a hibrid kompetenciáid: a jövőben a humán és technológiai tudás egyaránt aranyat ér, próbálj meg mindkét területen fejlődni.
- Keresd a fejlődési lehetőségeket: csatlakozz projekt alapú munkákba, vagy keress mentort, aki segíthet a szakmai előrehaladásban.
- Használd ki a mentorprogramokat és a gyakornoki programokat a belső előrelépést vagy már az elhelyezkedést segítve.
- Figyelj a munka-magánélet egyensúlyra: ha a munkakörnyezeted mentálhigiénés (well being) szolgáltatásokat nyújt, használd ki, a korai kiégés elkerülése érdekében.
- Légy tudatos a karriertervezésben: nézz utána a piaci réseknek, bérigényeknek, előléptetési lehetőségeknek, és ennek fényében mérlegeld a következő lépésed.
- Ne csak a papírokhoz ragaszkodj: „Az egyetem alaptudást ad, de a gyakorlat számít.”
- Kommunikálj röviden, egyértelműen és határozottan: fejtsd ki a konkrét céljaid már az állásinterjún.
Akiknek most nehéz a kezdés, érdemes kis lépésekben gondolkozniuk: tanulni, tapasztalatokat gyűjteni, kapcsolatrendszert építeni, és reálisan mérlegelni a munkavállalói ajánlatokat. Ha a hajlandóság megvan, akkor Csejtei Ildikó szerint bárki sikeres jövőnek nézhet elébe.
A tanulást, az önálló tanulást muszáj fejleszteni, pláne, amióta egyre inkább terjednek az új technológiák, mindenekelőtt a mesterséges intelligencia. Nagyon fontos megtanulni, hogy miként dolgozzunk együtt az MI-vel, de mivel az MI folyamatosan fejlődik, nekünk is képesnek és motiváltnak kell lennünk az önálló tanulásra. A másik alapvető kompetencia a reziliencia, azaz a rugalmasság és az alkalmazkodóképesség. Ha valakiben ezek megvannak, és folyamatosan fejleszti magát, könnyebben boldogul majd a későbbiekben, és sikeresebb lesz a munkájában.
The post „Az életem fontosabb, mint egy multi működése” – ezekkel a kihívásokkal szembesülnek a munkahelyeken a Z generáció tagjai first appeared on 24.hu.
EUR/HUF
