Az orvosi-élettani kategória győzteseinek bejelentésével megkezdődött az idei Nobel-szezon: 2025-ben Mary E. Brunkow, a seattle-i Rendszerbiológiai Intézet (ISB) kutatója, Fred Ramsdell, a Sonoma Biotherapeutics tudományos tanácsadója és Szakagucsi Simon (Shimon Sakaguchi), az Oszakai Egyetem immunológus professzora kapja az elismerést ezen a területen.

A stockholmi Karolinska Intézet indoklása szerint a három kutató „a perifériás immuntolerancia terén elért felfedezéseiért” érdemelte ki a díjat. Ez a mechanizmus az, ami megakadályozza, hogy az immunrendszer károsítsa a szervezetet. „Felfedezéseik alapot teremtettek egy új kutatási területnek, és ösztönözték új kezelési módszerek kidolgozását, például a rák és az autoimmun betegségek terén” – írják.

A szervezetünket nap mint nap több ezer különböző mikroba próbálja megfertőzni, és az ellenük való védelemben kulcsszerepet játszik testünk immunrendszere. Mivel a potenciális kórokozók megjelenése nagyon sokféle lehet, és evolúciójuk során megtanulták álcázni magukat, hogy az emberi sejtekre hasonlítsanak, az immunrendszernek különleges képességekre van szüksége, hogy meg tudja különböztetni egymástól a védeni kívánt sejteket azoktól, amiket meg kell támadnia. Ebben a folyamatban játszik főszerepet a perifériás immuntolerancia mechanizmusa.

A 2025-ös orvosi-élettani Nobel-díj győztesei munkásságuk során azonosították az immunrendszer „biztonsági őreit”, a regulációs T-sejteket, amelyek megakadályozzák, hogy az immunsejtek megtámadják saját szervezetünket. Felfedezéseiknek döntő szerepük volt annak megértésében, hogy miért nem alakulnak ki minden emberben súlyos autoimmun betegségek.

Úttörő felfedezések

Az 1990-es évekig az volt a konszenzus, hogy az immuntolerancia azért alakul ki, mert a potenciálisan káros immunsejtek a csecsemőmirigyben (timusz) kiválasztódnak a központi tolerancia nevű mechanizmus során. Aztán 1995-ben Szakagucsi Simon bebizonyította, hogy az immunrendszer működése ennél összetettebb, és felfedezett egy addig ismeretlen immunsejtfélét, amelynek feladata, hogy megvédje a szervezetet az autoimmun betegségektől.

Két amerikai kutató, Mary Brunkow és Fred Ramsdell 2001-ben mutatták be azt a kutatásukat, amely egy egérkísérletre alapult. Felfedezték, hogy az autoimmun betegségekre különösen hajlamos egereknek egy Foxp3 nevű génjük mutálódott, és kimutatták, hogy a gén emberi megfelelőjében (FOXP3) előforduló mutációk okozzák az IPEX nevű ritka, de súlyos autoimmun betegséget.

Szakagucsi két évvel később rájött ezek összefüggésére, és bebizonyította, hogy a FOXP3 gén szabályozza az 1995-ben azonosított sejtek fejlődését. Ezek a ma már regulációs T-sejtekként ismert sejtek figyelemmel kísérik a többi immunsejtet, és biztosítják, hogy immunrendszerünk tolerálja saját szöveteinket.

A három díjazott felfedezései nyomán elindultak a perifériás immuntolerancia további kutatásai, amelyek hatására a rák és az autoimmun betegségek gyógyítását célzó kezeléseket tudtak kifejleszteni, de a területen zajló kutatások hozzájárulhatnak a szervátültetések sikerességének javulásához is.

Múlt és jövő

Tavaly Victor Ambros és Gary Ruvkun, a mikro-RNS felfedezői kapták az orvosi Nobelt, 2023-ban emlékezetes módon Karikó Katalint és Drew Weissmant, az mRNS-alapú oltási technológia kifejlesztőit díjazták, míg 2022-ben a neandervölgyi genomot szekvenáló svéd genetikus, Svante Pääbo írt történelmet, miután édesapja után 40 évvel ő is megkapta az orvosi Nobel-díjat.

A 2025-ös Nobel-díjak bejelentései kedden a fizikai, szerdán a kémiai kategóriával folytatódnak, majd csütörtökön az irodalmi, pénteken pedig a békedíj nyerteseit is kihirdetik. Végül október 13-án hétfőn jelentik be a közgazdasági Nobel-emlékdíj győztesét, győzteseit. A tudományos díjakról a Qubiten továbbra is beszámolunk.

A díjakat a hagyományoknak megfelelően Alfred Nobel halálának évfordulóján, 2025. december 10-én adják át Stockholmban – a kitüntetés mellé 11 millió svéd korona (kb. 389 millió forint) jár a díjazottaknak.

Forrás