A World Happiness Report évente rangsorolja a világ országait, azok életelégedettségét vizsgálva olyan tényezők alapján, mint a gazdasági teljesítmény, egészség, szabadságérzet, társadalmi bizalom és a korrupció érzékelése.

Ennek a listának Magyarország hagyományosan az alsóbb régióiban helyezkedik el: idén például öt helyezést rontva a 74. helyen áll. Ez valószínűleg keveseket lep meg, az MTI mégis képes volt a listáról szóló hírt úgy megfogalmazni, hogy mindenről szó van benne, csak pont a magyar helyezés maradt ki.

Kiderül a cikkből, hogy Finnország immár a kilencedik egymást követő évben végzett az első helyen, és hogy a rangsort továbbra is az északi országok uralják: Izland, Dánia és Svédország szintén az élmezőnyben szerepelnek, míg a nem északi államok közül Costa Rica került be a legjobb öt közé. A 6-10. helyen Norvégia, Hollandia, Izrael, Luxemburg és Svájc található.

Arra is kitér a jelentés, hogy „Európában vegyes mozgások láthatók”: Németország öt helyet javított, míg Ausztria két helyet rontott. Azt se hallgatja el az MTI, hogy az Egyesült Államok a 23. helyen áll, Afganisztán pedig a lista végén szerepel.

Sőt, szerepel még egy olyan mondat is, amelyről a felületes olvasó még azt is hihetné, hogy Magyarországra vonatkozik, holott a régiónkat valójában a szlovének, csehek, lengyelek húzzák fel, akik a top 25-ben állnak:

„A jelentés hosszabb távú trendjei szerint a boldogságszint az elmúlt másfél évtizedben sok közép- és kelet-európai országban emelkedett, ami a régió felzárkózását jelzi, miközben több nyugati ipari országban csökkenés figyelhető meg.”

Az viszont kiderül belőle, hogy a 2026-os jelentés kiemelt témája a közösségi média hatása a jóllétre. A kutatók szerint a túlzott használat – különösen napi több órán át – összefügg a fiatalok alacsonyabb életelégedettségével, bár közvetlen ok-okozati kapcsolatot nem minden esetben tudtak kimutatni. A napi 5-7 órát meghaladó használat egyértelműen alacsonyabb jólléttel jár együtt, különösen a lányok körében. Nyugat-Európában például a legintenzívebb használók életelégedettsége szignifikánsan alacsonyabb egy tízfokú skálán. A jelentés megállapítja továbbá hogy a fiatalok jólléte az elmúlt 15 évben főként az angolszász országokban és Nyugat-Európában romlott, miközben a világ többi részén – átlagosan – javult.

A kutatók szerint nem minden online tevékenység káros: a kommunikációt és kapcsolattartást segítő platformok pozitívabb hatásúak, míg az algoritmusok által vezérelt, passzívan fogyasztott tartalmak – például influenszerközpontú felületek – inkább rontják a jóllétet.

Jan-Emmanuel De Neve, a jelentés egyik szerkesztője szerint vissza kell hozni a „szociális” elemet a közösségi médiába, mert a valódi emberi kapcsolatok kulcsfontosságúak a boldogság szempontjából. A jelentés szerint a közösségi média hatása összetett, és a társadalmi környezet is meghatározó. A fiatalok jóllétének egyik legerősebb tényezője a közösségi beágyazottság.

Forrás