Frakcióvezető úr korábban azt nyilatkozta, lehet, hogy vitatkozósabb a mostani közgyűlés, de egy csomó fontos és jó döntés születik: a főváros fejleszthet lakóövezetet Rákosrendezőn a mini-Dubaj helyett, tovább járnak hétvégente a metrók, olcsóbb lett a reptéri buszjegy és így tovább. Viszont sokkal performatívabb lett a közgyűlési politika: volt itt minden az ukrán zászlós póló dobálásától a szivárványos zászló osztogatásig sok minden. Az egyik ilyen eset után a polgármester asszony azt nyilatkozta: a legrosszabb rémálmában sem gondolta volna, hogy lényegében megbénul a közgyűlés a pártpolitikusok miatt. Egy év távlatából feltehető a kérdés: javára vált-e a fővárosi politikának az új összetételű közgyűlés?

Baranyi Krisztina: Mi ebben egyetértettünk a közgyűlés megalakulása előtt. Ha jól emlékszem, a kampányban Vitézy kollégának is volt erről egy bonyolult körmondat a plakátjain…

Vitézy Dávid: Pártpolitikai csatatér helyett valódi városfejlesztés.

Baranyi Krisztina: Nagyon jó, pont plakátra való.

Vitézy Dávid: Ezért jó, még mindig emlékszik rá mindenki!

Baranyi Krisztina: Senki sem tudja visszaidézni sem.

Vitézy Dávid: De a lényegét igen.

Baranyi Krisztina: Tehát ebben egyetértettünk. Én a szomorú körülmények között kimúlt pártomat (a 2018-as választások után megszűnt Együtt – a szerk.) követő életemet nem pártpolitikusként képzeltem el. A várospolitika azért került hozzám közel, mert itt nem a választási verseny határoz meg politikusként, nincs állandó reagálási kényszer, hanem valóban fontos dolgokat lehet alapos előkészítéssel, párbeszéddel, szakmai úton megvalósítani. Úgy, hogy annak jó esetben kézzelfogható eredménye van. Ez a lényege a politikának. Az előző ciklusban a fővárosi közgyűlésben várospolitikusok ültek. Egy év után határozottan azt gondolom, hogy a fővárosi közgyűlésnek a kerületi polgármesterek részvételével kellene működnie, akik valódi várospolitikai ügyekkel foglalkoznak. Hátha a jövő évi választás után visszatérünk a város ügyeinek intézéséhez. Remélem, még lesz három évünk.

A frakcióvezető úr továbbra is pozitívan látja a helyzetet?

Vitézy Dávid: Bennem van egy erős kettősség. Egyrészről azt nehéz lenne vitatni, hogy ez a közgyűlés maga a pártpolitikai csatatér, annak a kvintesszenciája. Ez az egyetlen belpolitikai küzdőtér, ahol a Tisza és a Fidesz a 2026-os választás előtt találkozik, ahol magyar újságírók nagy számban vannak jelen, és viszonylag szabad vitában egymás fejére tudják olvasni az éppen aktuális belpolitikai üzeneteket. Az Európai Parlament ugye kötöttebb műfaj. Ebből az következik, hogy ami a belpolitikai napirendet uralja, az biztosan téma lesz a közgyűlésben is. Ugyanakkor én azt gondolom, hogy a szakmai és várospolitikai munkára is van tér: abban a bizottságban, amelyet vezetek, a városfejlesztési bizottságban a pártpolitikai csata ellentéte zajlik. Ha valaki csak a legutóbbi bizottsági ülést megnézi: a fürdők kapcsán érdemi vita alakult ki arról, hogy a túlturizmus és a budapesti fürdők viszonyában mi történjen, aminek a végén egyhangú döntést hoztak a frakciók (a Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság a múlt héten arról döntött, hogy a tradicionális, „kötényes” fürdési lehetőséget mindkét nem számára helyre kell állítani a napközbeni és délutáni órákban, legalább heti három munkanapon, és új viselkedési szabályokat kell hozni a fürdőkben a telefonos fotózás, videózás és szelfibotozás ellen – a szerk.).

Baranyi Krisztina: És hibásat.

Vitézy Dávid: A polgármester asszony frakciója volt az egyik előterjesztő, de annyi baj legyen. A lényeg az, hogyha megnézzük a kérdésben felsorolt ügyeket, a metró üzemidő-hosszabbítását, a Rákosrendezővel kapcsolatos kiállást, azt, hogy a kelenföldi kollégiumot lakhatási célra fogjuk használni, vagy akár azt a döntést, hogy a parkolási maffiával számoljunk le – ami a polgármester asszonynak az egyik fő témája volt korábban –, valahogy a kerületi polgármesterek alkotta közgyűlés ezeket nem tudta meglépni. Ami nyilván nem Baranyi Krisztinán múlt, félreértés ne essék. Én is amellett érveltem, hogy jó dolog, hogy itt vannak a polgármesterek, de azt is látni kell,

hogyha a régi rendszer marad, akkor most egy sima DK-s többség lenne,

ugyanis egy csomó DK-s polgármester a helyén maradt, ami nem képezné le a budapestiek jelenlegi politikai preferenciáit. A Tisza nem lenne itt, én se lennék itt, mert ugye a régi rendszerben nem jutottam volna be.

Baranyi Krisztina: Dehogynem, a Fidesz támogatásával mindenképpen bejutott volna. Listás helyek is voltak azért, nem csak a kerületi polgármesterek ültek itt.

Vitézy Dávid: Nem voltam a Fidesz listáján, az LMP pedig nem indított kerületi polgármestereket, tehát a régi választási rendszerben nem lennék képviselő, de ez mindegy is, a lényeg az, hogy az a politikai helyzet, ami most kialakult, a választók valós preferenciáját jobban leképezi, mint egy DK-s többségű közgyűlés.

Polgármester asszony is lát érdemi, szakmai vitákat?

Baranyi Krisztina: Picit távolabbról kezdeném. Valóban jó az, ha valaki érti, amit csinál. Ebben a közgyűlésben kevesen vannak ezzel így, ezért juthat valóban fontos szakmai szerep a frakcióvezető úrnak és az általa vezetett bizottságnak, mivel ő tisztában van például a nagy tömegközlekedési rendszerek működésével. A bizottságban olyan döntéseket hoznak, amelyek normális ügymenetben a fővárosi cégek hatáskörei lennének. Ezért rovom fel mindig képviselő úrnak, hogy miért nem a BKK vezérigazgatói posztjára jelentkezett, sőt akár a BKV vagy a BGyH vezetőjének (Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. – a szerk.). Persze ebben van erős politikai haszon is, hiszen így olyan demagóg dolgokat tud áttolni, mint az öt ember által igénybe vett kötényes fürdőzés.

Vitézy Dávid: Csak a bizottsági ülésen több mint öt ember tiltakozott, és több száz aláírást nyújtottak be.

Baranyi Krisztina: Frakcióvezető úr elutasította, hogy vizsgáljuk meg, hányan veszik igénybe ezt a szolgáltatást, és aztán a számok ismeretében döntsünk, de ezt tegyük zárójelbe. A lényeg, hogy vannak olyan típusú döntések a közgyűlés előtt, amelyeknek nem itt volna a helyük, hiszen ez egy döntéshozó szerv, nem egy operatív testület.

Vitézy Dávid: Jó, de amit Budapesten látunk, az eleve nem egy normális működés: nincsenek főpolgármester-helyettesek, a cégeknek hónapok óta nincsenek felügyelőbizottságai, működő igazgatóságai, és a két legnagyobb cégünknek vezérigazgatója sincs. Az, hogy ebben a helyzetben a megválasztott képviselők vagy a szakbizottság vállalja, hogy meghoz olyan döntéseket, amelyeket alapjáraton a menedzsment rakna elénk, szerintem helyes. Egyébként Rákosrendező, a metrók üzemideje vagy a sétálóutcák ügyében policy szintű döntést hoztunk, ezekben a kérdésekben a közgyűlésnek kell dönteni, nem a cégeknek.

Baranyi Krisztina: Mindenesetre a frakcióvezető úr is elismeri, hogy nagyon sokat mikromenedzsel a fővárosban, de mondom még egyszer, én ezt nem tekintem problémának. A lényeg valóban az, hogy a közgyűlés teljesen törvénytelenül működik. Odáig nem tudtunk eljutni, hogy egyes területekért felelős politikai vezetői legyenek. Márpedig, ha nincsenek területekért felelős politikai vezetők, nincsenek olyan döntések sem, amelyeket a hivatali szervezetben végre tudnának hajtani. Az a szerencsénk, hogy vannak olyan képviselők, akiknek van valamilyen elképzelésük Budapest működéséről.

Vitézy Dávid: Konstans rendkívüli állapot van a fővárosban tavaly október óta. A mostani nem egy tipikus működés. Amikor BKK vezérigazgató voltam, ebben a házban nyilván nem volt a bizottságnak ilyen típusú szerepe. Ezt a fajta vákuumot próbálom betölteni, hogy azért haladjanak a dolgok. A polgármester asszony egy másik helyzetben van, hiszen egy kerületet vezet. Nekem emellett nincs más, a köz érdekében végzett munkám, ezért próbálok annyi munkát belerakni, amennyit bírok.

Baranyi Krisztina:

Ez tiszteletreméltó, kevés politikus tölti munkával a munkaidejét.

Ugye a két nagy közgyűlési frakció erősen a 2026-os választások felől nézi a fővárosi politikát.

Vitézy Dávid: Csak onnan nézi.

A Tisza-frakcióban talán nem sértődnek meg, ha azt mondjuk, hogy az önkormányzati politikában csekély tapasztalattal rendelkező képviselők ülnek, ráadásul nagyon keveset tudni a belső működésükről. Mégis a tízfős frakciójuk miatt megkerülhetetlenek a közgyűlésben, ezért kíváncsi lennék, milyen a viszonyuk, munkakapcsolatuk velük?

The post „Budapest valójában már megszűnt. Amiben itt ülünk, az egy díszlet” – páros interjú Baranyi Krisztinával és Vitézy Dáviddal first appeared on 24.hu.

Forrás