Csak A Fidesz? Az Alkotmánybíróság újra A Kúria Ellen

Az Alkotmánybíróság ismét megsemmisítette a Kúria döntését. A Tisza Párt azt kifogásolta, hogy az M1 nevű állami hírtévé a Híradó című adásában, a hirado.hu internetes oldalon és a hozzá tartozó hirado.hu Facebook-oldalon nagyrészt a Fidesz–KDNP-hez köthető politikusokat, szakértőket szólaltatott meg. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) részben helyt adott a kifogásnak, megállapította, hogy valóban sérült az esélyegyenlőség alapelve. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) és Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. ezt nem hagyta annyiban, de a Kúria az NVB határozatát helybenhagyta. Végzése szerint törvényben rögzített követelmény a médiaszolgáltatókkal szemben, hogy a választási kampány idején

ne csak egyoldalúan vagy túlnyomórészt csak az egyik jelölő szervezet vagy jelölt kampányüzenetét közvetítse.

Az állami média szerint ezzel sérült a véleménynyilvánítás szabadságához, a sajtószabadsághoz és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria végzésének indokolása nem tartalmazott megfelelő érvelést, a közszolgálati médiát nem terheli olyan kötelezettség, hogy

a kampányban részt vevő minden egyes jelölő szervezetről vagy jelöltekről mindenben azonos módon, helyen, időben és terjedelemben tájékoztasson,

és a választási kampány idején sem kerül át a médiahatóság jogköre a választási bizottságokhoz. A Kúria korábban kimondta: a Kossuth rádió Facebook-oldala törvénysértően egyoldalú, ám az Alkotmánybíróság ezt a döntést is felülbírálta, mondván, a Facebook-oldal nem médiaszolgáltatás, nem a médiatörvény szabályai szerint kell elbírálni. Akkor csak Szabó Marcel fűzött különvéleményt ehhez, szerinte az állam által létrehozott, közpénzből fenntartott tájékoztatási intézménynek a közösség egészét kell szolgálnia a pártatlan, elfogulatlan, széles körű, megbízható és többoldalú tájékoztatással.

Egyetlen különvélemény most is

Az ügy előadó alkotmánybírója Handó Tünde volt, a határozathoz csak Schanda Balázs fűzött különvéleményt. Szerinte az indítványt el kellett volna utasítani, az NVB határozata és a Kúria végzése felelt meg a törvény és az Alaptörvény rendelkezéseinek.

A többségi határozat az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatától eltérő, hivatkozott döntés alapján jut arra a következtetésre, hogy a Kúria végzésének indokolása hiányos. Ezzel a megállapítással nem értek egyet.

Szerinte a választási jogorvoslati rendnek megfelelő, alapos volt az indoklás arról, hogy miért sértette az esélyegyenlőség elvét a kifogásolt műsorfolyam. Schanda Balázs emlékeztetett arra, hogy egy választási kampányban minden egyes napnak külön jelentősége van a híradások szempontjából, ha egy hírfolyamba egyoldalúan kerülnek be az egyes jelöltekről a hírek, akkor megállapítható az esélyegyenlőség sérelme.

Önmagában ugyanis nem teljesíti az esélyegyenlőség elvét az, ha az adott napi műsorfolyamban »darabszámra« teljesül a jelöltek közötti egyenlőség, azonban az egyik jelöltről szóló hírek szinte kizárólag negatív hangvételűek.

Az újságírót, szerkesztőt megilletik a sajtószabadságból fakadó jogosítványok, de a közszolgálati médiaszolgáltató vonatkozásában a kiegyensúlyozottság követelménye fokozottan érvényesül, ami a szerkesztői szabadságnak is korlátot jelent.

A csapból is Orbán és a Fidesz

A döntést az MTVA úgy értékelte, hogy a Tisza Párt újabb politikai akciója bukott el. Az állami médiát évek óta éri kritika elfogultsága miatt. A minap a Republikon Intézet azt vizsgálta, hogy mennyire jogosak a bírálatok. Tizenegy hónap összes esti híradóját végignézték, az adásokat egyesével elemezték, a híreket egyesével vizsgálták. A tanulmány főbb megállapításai:

a fideszes politikusok kiemelkedő mennyiségű, alapvetően pozitív hangvételű megjelenést kapnak.
Ellenzéki szereplők ritkán jutnak szóhoz, jellemzően negatív kontextusban tüntetik fel őket (különösen a Tisza Pártot).
A megszólaltatott szakértők többsége kormányközeli, független vélemények vagy a kritikus sajtóorgánumok hivatkozásai csak elvétve és cáfoló szándékkal jelennek meg a híradóban.
A szóhasználat és a témaválasztás is szoros összhangban áll a Fidesz aktuális politikai üzeneteivel.

A Republikon Intézet arra jutott, hogy a három vizsgált szempont – politikai aktorok reprezentációja, témák, hírforrások – alapján az M1 esti híradója sem a hazai médiatörvény, sem az európai normák szerinti közszolgálati követelményeknek nem felelt meg.

Az MTVA szerint ugyanakkor