hir8 - Jámbor Péter 
Egy 2008-as tanulmányban David Blanchflower és Andrew Oswald félmillió ember adatait elemezte, és azt találták, hogy az emberek az életük elején és végén a legboldogabbak. Az azóta alaptézissé vált eredményt most megcáfolta egy friss, a müncheni Lajos–Miksa Egyetem (LMU) kutatói – Fabian Kratz és Josef Brüderl – által végzett felmérés. A háztartás alapú, német szocioökonómiai panel adatbázis 1984 és 2017 között gyűjtött adatait elemezték, közel 71 ezer ember önbevallásos boldogságszint-tesztjei alapján – írja a New Scientist.
A tanulmány a korábbi „U” alakú boldogsággörbével ellentétben azt az eredményt mutatta, hogy az idősödéssel a boldogságszint is fokozatosan csökken az ötvenes évekig, majd innen enyhén megemelkedik 64 éves korig. Az ezutáni életszakaszban azonban jelentős visszaesést tapasztaltak a kutatók az életkedvvel kapcsolatban. A szakemberek szerint a korábbi vizsgálatok túlságosan leegyszerűsítették a boldogság definícióját, és figyelmen kívül hagyták az öngyilkosok számát.
Kratz szerint „az embernek az az érzése támadhat, hogy egy bizonyos életkor után a boldogság növekszik – de csak azért, mert a boldogtalan emberek már nem élnek”. Philip Cohen, a Marylandi Egyetem professzora szerint ezek az eredmények felvetnek olyan új kérdéseket, hogy melyik életszakaszban miért változik meg a boldogság mértéke, illetve elkerülhetők-e a jelentősebb mélypontok.
Andrew Oswald szerint a tanulmány érdekes, de jobban meg kellett volna szűrni a boldogságot befolyásoló tényezők, például a családi állapot vagy a jövedelem alapján, ráadásul csak egyetlen ország lakosait vette figyelembe, így nem biztos, hogy más országokra is megfeleltethetők-e az eredmények.
Az ENSZ, az Oxfordi Egyetem és a Gallup közvélemény-kutató szervezet éves boldogságfelmérő jelentése alapján a lakosság közérzetének legfőbb mérőszámai az egy főre jutó GDP, a várható élettartam, a támogató társadalmi közeg és a szabadságérzet. Az idén publikált felmérés 147 országot vizsgált meg, az első négy helyen Finnország, Dánia, Izland és Svédország állt, míg Magyarország folytatta a romló tendenciát és a 69. helyre csúszott vissza. A jelentés szerint a társadalom boldogságérzetének legfontosabb attribútuma az intézményrendszerbe vetett bizalom mértéke és a magas életszínvonal tervezhetősége.
* * *
EUR/HUF
