Az emberi szervezetben súlyos fizikai és mentális következményekkel járhat a különböző hétköznapi eszközökből származó mikroműanyagok lerakódása. Egy tanulmány szerint nemcsak a vérben, a tüdőben és a méhlepényben találhatók meg a mikroműanyag-részecskék, hanem az emberi agyban is, ahol nagyjából 5 gramm, azaz egy teáskanálnyi mennyiség is előfordulhat. Az ausztriai Grazi Egyetem kutatója, Christian Pacher-Deutsch öt egészséges önkéntestől vett bélbaktériumokat, és öt különböző típusú mikroműanyagnak tette ki, ami vastagbélrákkal és depresszióval összefüggésbe hozható elváltozásokat okozott bennük – számolt be a Guardian.
Ugyanakkor Jaime Ross, a kingstoni Rhode Island-i Egyetem neurobiológusa szerint „nagyon nehéz megtervezni egy egyértelmű kísérletet, mivel folyamatosan ki vagyunk téve ezeknek a részecskéknek”. A kutató egy 2023-as vizsgálatában egereken tesztelte a mikroműanyagok hatásait. Normális esetben, amikor a kísérleti állatokat egy világos dobozba teszik, azok a fal mentén mozognak, hogy biztonságban maradjanak az ismeretlen tértől. Ezzel szemben a mikroműanyag-részecskéknek kitett egerek az öregedéssel járó vagy neurológiai betegségekre jellemző nyugtalansággal kezdtek viselkedni, és az ismeretlen tér közepére merészkedtek.
A boncolás után a kutatók az egerek agyában is találtak mikroműanyagot, illetve felfedezték egy, az agy egészségéhez szükséges fehérje, a GFAP (glia fibrilláris savas fehérje) csökkenését. A kutatók szintén mikroműanyagot találtak a demenciával és érelmeszesedéses szív- és érrendszeri problémákkal küzdő betegek szervezetében. Azoknál a pácienseknél, akiknek az artériáiban műanyaggal szennyezett plakkok voltak, ötször nagyobb volt az esélye a sztrók vagy a szívroham kialakulására, vagy a halál bekövetkeztére három éven belül.
A mikroműanyag-teszteket fejlesztő amerikai Arrow Lab Solutions vezérigazgatója, Alan Morrison szerint egy ember véráramában átlagosan több mint egymillió mikroműanyag-részecske van. Ugyanakkor a szakemberek figyelmeztetnek, hogy nincsenek arra vonatkozóan kutatási eredmények, hogy mekkora mennyiségű mikroműanyag számít halálosnak, és van-e biztonságosnak mondható arány.
Egy korábbi kutatás szerint azonban lehet tenni a mikroműanyag-kitettség ellen. Ugyanis azok az emberek, akik palackozott vizet fogyasztanak csapvíz helyett, évente 90 ezerrel több mikroműanyag-szemcsét nyelhetnek le, ezzel szemben azok, akik nem csak palackozott vizet isznak, átlagosan 39-52 ezer mikroműanyagot juttatnak a szervezetükbe.