Miután 2019 júliusában letartóztatták a hírhedt befektetőt, szexuális ragadozót, pénzügyi tanácsadót és emberkereskedőt, Jeffrey Epsteint, hamar fény derült kiterjedt ismeretségi hálózatára, amely nemcsak üzletemberekből, politikusokból vagy királyi családok tagjaiból állt; sokak meglepetésére Epstein kimondottan jó kapcsolatot ápolt az akadémiai és tudományos világ, illetve a technológiai elit neves szereplőivel is. Bill Gatestől Elon Muskon át Mark Zuckerbergig szinte mindenki találkozott vagy legalább konzultált Epsteinnel, aki a 21. század elején számított a Szilícium-völgy környékén, de a Harvardon, a Yale-en, a Stanfordon és az MIT-n is megvoltak a bejáratott kapcsolatai. És bár valószínűleg senki nem akarta elképzelni Stephen Hawkingot a szexszigeten, erről még fotónk is van – igaz, még azelőtt készült, hogy Epsteint 2008-ban először elítélték, kiskorú prostitúcióra kényszerítése miatt.

Persze ezen a ponton meg kell jegyezni, hogy az Epstein-aktákban szereplő nevek vagy akár a vele kapcsolatba lépő emberek többsége nem volt részese a szexuális bűncselekményeknek – még ha erős is a késztetés a létezőnél is nagyobb összeesküvésre gyanakodni. Epstein inkább egyfajta védőhálónak használhatta a befolyásos, hiteles figurákból álló ismeretségi körét, amely legitimitást kölcsönzött neki problémásabb magánügyei mellett.

De ha már tudósokkal vette körbe magát, különös fantáziáit is megvitatta velük. A nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján úgy tűnik, azt tervezte, hogy génszerkesztés és mesterséges intelligencia (AI) segítségével egy fejlettebb emberi szuperfajt hoz létre – az elképzelés szerint az AI könnyen megtalálhatja azokat a géneket, amelyek kiiktatásával jobb lehet az utód génállománya. A New York Times 2019-ben megjelent cikke szerint Epstein arról álmodott, hogy elhinti a DNS-ét a világban: Zorro Ranch nevű új-mexikói birtokán egyfajta bébigyárat létesített volna, ahol egyszerre húsz nőt termékenyítenek meg a spermájával. És ez nem puszta társasági hencegés volt, Epstein aktívan környékezett meg biológusokat és genetikusokat, például az óriásfarkas és a gyapjas mamut feltámasztásán ügyködő George Church harvardi professzort, hogy segítsenek eugenikus víziója megvalósításában – amely vészesen közelít a nácik genetikai tisztogatásba torkolló fajelméletéhez.

Az amerikai igazságügyi minisztérium (DOJ) által nyilvánosságra hozott iratok és oknyomozások szerint finanszírozott genomszekvenálási projekteket, foglalkoztatta a CRISPR-alapú génszerkesztés (amit csak 2019. augusztusi börtönhalála után tüntettek ki Nobel-díjjal) és milliókat adományozott evolúcióbiológiai kutatásokra. Transzhumanista ambíciói azonban áltudományos alapokon nyugodtak, amire beszélgetőtársai is felhívták a figyelmét. Például miután Epstein 2016-ban alacsony IQ-val rendelkező fekete amerikaiak genetikai javításáról fantáziált, a neves nyelvész, Noam Chomsky azt válaszolta neki: „Szinte elképzelhetetlen. De ha meg is lehetne valósítani, sokkal fontosabb dolgokra is fel lehetne használni: mondjuk megváltoztathatnánk azokat a géneket, amelyek a hatalmi pozícióba jutó tanult elit egy részét kíméletlenné és a társadalom jólétével vagy biztonságával szemben közömbössé teszik.”

Terveit részben a transzhumanizmus inspirálta, vagyis az a meggyőződés, hogy a tudomány és a technológia segítségével radikálisan fokozni lehet az emberi képességeket – ám a kritikusok azonnal rámutattak az eugenika történelmi előképeire. Még korábbi ügyvédje, Alan Dershowitz (aki központi szerepet játszott abban, hogy védencét 2008-ban csak 13 hónapos börtönbüntetésre ítélték a gyerekprostitúciós ügyben) is azt mondta, hogy teljesen megdöbbent, amikor Epstein egy közös ebédelés közepette rátért az emberek genetikai továbbfejlesztésének témájára, mert egyből azok a népirtásba hajló náci programok jutottak az eszébe, amelyek az árja tulajdonságok szelektív tenyésztésére törekedtek.

Epstein személyes ambíciói szorosan összefonódtak ezzel az ideológiával. Állítólag környezetének is dicsekedett azzal, hogy szeretné saját vérvonalát fenntartani és javítani az emberi fajon. A New York Times egyik forrása szerint egy tudósnak azt mondta: szeretné, ha fejét és péniszét kriogén módon lefagyasztanák jövőbeli felhasználás céljából, ami illeszkedik transzhumanista gondolataihoz, és eugenikai terveit is szolgálja azáltal, hogy intellektuális és reproduktív részeit megmenti a jövő nemzedékeinek.

A még mindig erősen titkosított akták bizonytalanságaiból fakadóan egyelőre semmilyen bizonyíték nincs sem arra, hogy a Zorro Ranch-i babagyár valaha megépült volna, sem arra, hogy az általa emlegetett emberkísérletek túljutottak volna a beszélgetések fázisán.

Hawking modellek közt, Chomsky tanácsot ad

Jeffrey Epstein tehát nem briliáns ötletei, hanem leginkább a vagyona miatt került a tudomány közelébe. Igyekezett egyfajta mecénásként pozicionálni magát, a különböző intézmények és kutatások adományokkal való támogatását gyakran fű alatt, a nyilvánosság kizárásával intézte – összesen legalább több tíz millió dollárt juttatott vezető egyetemeknek és kutatólaboroknak. A Harvard Egyetemnek például több mint 9 millió dollárt adományozott, ennek jelentős része a Martin Nowak által vezetett Program for Evolutionary Dynamics (PED) számára érkezett – a matematikai biológiával és genetikával foglalkozó program 6,5 millió dolláros adományt kapott tőle. A hála nem maradt el: Epstein irodát tartott fenn a PED massachusettsi épületben, és még bűncselekményeinek nyilvánosságra kerülése után is több tucatszor látogatta meg a helyszínt. De nem a Harvardról szólt minden: az MIT intézetei is több százezres adományokat kaptak tőle, és szponzorált agykutatást a UCLA-n vagy fizikusokat a Stanfordon.

Kapcsolatrendszerét exkluzív eseményeken ápolta. Rendszeres résztvevője volt például a tudományos és technológiai szerzőkre szakosodott irodalmi ügynök, John Brockman rendezvényeinek, ahol többek között techmilliárdosok és a tudományos élet nagy gondolkodói találkoztak egymással. Emellett a Virgin-szigeteken található magánszigetén is tartott különböző összejöveteleket – hol baráti vacsorák, hol kisebb tudományos konferenciák formájában. A lazább eseményeken előfordult, hogy egyszerre volt jelen Stephen Hawking és a fizikai Nobel-díjas Frank Wilczek–David Gross duó, miközben modellek és fiatal asszisztensek vették őket körbe.

A DOJ frissen nyilvánosságra hozott iratai több tucat olyan baráti hangvételű levelezést tartalmaznak Epstein és különböző kutatók között, amelyeket a szexuális bűnöző első börtönbüntetése után folytattak. A Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) agykutatója, Mark Tramo például egy évtizeden át levelezett vele, orvosi tanácsokat adott neki, és mintegy 200 ezer dollárt kapott tőle idegtudományi kutatásaira. Bár félreérthető e-mailek az ő beszélgetéseik között is vannak („már csak 13 nap van hátra, haver!!!!! – hol és mikor lesz a buli?” – írta Tramo a szabadulása előtt álló Epsteinnek 2009-ben), a kutató később azt mondta, nem volt tisztában Epstein bűneinek teljes súlyával, és megbánta kettejük kapcsolatát. De ott volt a támogatott tudósai között a cambridge-i evolúcióbiológus, Robert Trivers, akit Epstein a transzneműség kutatására kért fel (mire Trivers dehumanizáló kifejezésekkel illette a transz embereket), és utazott a magángépén Steven Pinker, a Harvard kognitív pszichológusa is, aki utólag már bánja, hogy szakmai kapcsolatot épített ki Epsteinnel, akinek bűneiről semmit sem tudott, állítja.

Jeffrey Epstein társadalmi tőkéjének egyik legnyugtalanítóbb példája az, ahogyan kapcsolatba került Noam Chomskyval. A 2026 elején nyilvánosságra hozott igazságügyi minisztériumi iratok szerint Epstein nemcsak levelezett Chomskyval, hanem 23andMe házi DNS-tesztkészleteket is küldött neki és feleségének – erre egyébként rá volt kattanva, Woody Allen és felesége, Soon-Yi Previn is kapott tőle DNS-tesztet.

A dokumentumok alapján Chomskyval olyan jó kapcsolatba kerültek, hogy a nyelvész még letartóztatása előtt öt hónappal, 2019 februárjában is vigasztalta a kíméletlen sajtójára panaszkodó Epsteint, aki a tanácsát kérte, hogyan kezelje ezt a helyzetet, megszólaljon-e vagy sem. „Látom, milyen szörnyen bánnak veled a sajtóban és a nyilvánosságban. Fáj, hogy ezt kell mondanom, de a legjobb, ha figyelmen kívül hagyod. A keselyűk pontosan egy nyilvános választ akarnak, ami utat nyithat a véresszájú támadások özönének” – javasolta neki Chomsky, aki szerint ez különösen igaz most (vagyis 2019-ben), „a nők elleni bántalmazás körül kialakult hisztéria közepette, amely odáig fajult, hogy már a vád megkérdőjelezése is nagyobb bűn, mint a gyilkosság”. Noam Chomsky felesége, Valéria az új iratok februári nyilvánosságra hozatala után elmondta, Epstein hamis narratívát épített fel magáról, és ennek ők bedőltek, anélkül, hogy alaposabban utánanéztek volna a hátterének.

A Szilícium-völgy és a genetikai felsőbbrendűség

Epstein köreiben olyan technológiai ideológusokat is találhatunk, akik rasszelméleti fantáziáikat saját munkájukba is beleszőtték. Egy 2016 júliusi e-mailben a német kognitív AI-kutató, Joscha Bach azt állította, hogy „az amerikai fekete gyerekek kognitív fejlődése lassabb”, majd ennek genetikai okait fejtegette. Epstein ezután arról elmélkedett, hogy egy túlnépesedett világban értelme lehetne „az idősek és betegek tömeges kivégzésének”. Beszélgetésük során felmerült a faji jegyek genetikai módosításának lehetősége is: Bach egyes gének kikapcsolásáról fantáziált, amivel „okosabbá lehetne tenni a feketéket”.

Az ilyen levelezések egy olyan, Epstein hálózatában jelen lévő szélsőséges nézetet tükröztek, amely szerint az intelligencia és a kultúra biológiailag, rassz szerint kódolt, és az emberiség „megjavítható” szelektív szaporítással vagy az alkalmatlanoknak ítélt egyedek kiszelektálásával. Epstein vendéglistáin számos techvezér szerepelt: egy 2011-es rendezvényen például a Youtube akkori vezérigazgatója, Salar Kamangar és Elon Musk neve is feltűnt az övé mellett. A körébe tartozott továbbá Nick Bostrom filozófus, az oxfordi Future of Humanity Institute alapítója is, aki a „longtermizmus” (a hosszú távú jövő biztosítását priorizáló etikai irányzat) atyjaként ismert, és korábban nyíltan érvelt eugenikus elképzelések, például a szelektív szaporítás mellett. Epstein legalább 120 ezer dollárral támogatta Bostrom korai transzhumanista projektjeit.

A brit Byline Times oknyomozó cikke szerint ugyanakkor nem varrható csak Jeffrey Epstein nyakába, hogy ezek a gondolatok elszabadultak a technológiai elitben; a Szilícium-völgy intellektuális légkörét már korábban is átjárták a társadalmi hierarchiáról, a genetikai evolúcióról és az emberek optimalizálásáról szóló elképzelések. Azokon a konferenciákon és fórumokon, ahová Epstein beférkőzött, a mainstream diskurzus is időnként kacérkodott ezekkel a felvetésekkel. Nem ő találta ki őket, de pénzzel és presztízzsel legitimálta az egyébként peremen tengődő eugenikus eszméket.

Forrás