A verőcei önkormányzat február eleji ülésén jelentette be Grauszmann György független polgármester, hogy fizetési felszólítást kapott a Magyar Államkincstártól: a 4100 lakosú dunakanyari településnek több mint 300 millió forintnyi uniós pénzt kell visszafizetnie egy pályázat szabálytalanságai miatt. Pedig a pénzt a polgármester állítása szerint rendben elköltötték, a tervezett létesítmények elkészültek, a maguk részéről mindent törvényesen intéztek. Ebből az összegből épült a Duna-parton:

• egy trafóházból átalakított kis múzeum, ami a Római Birodalom határát védő limesrendszer helyi kőtornyát és kikötőjét mutatja be;
• egy kövezett sétaösvény;
• egy játszótér;
• egy eredetileg kilátónak szánt, az egykori római tornyokat megidéző fém konstrukció, amibe azonban nem építették bele a lépcsőket, így földszintes kilátó lett belőle.

A polgármester egyből jelezte a képviselőknek, hogy nem tudnak és nem is akarnak fizetni, mivel a projektet a maguk részéről rendben lezárták, és az Unió azt nem miattuk, hanem a magyar kormány döntése miatt találta szabálytalannak. A 444 tudomása szerint Grauszmann György emiatt a kormányhoz fordult, hogy fizessenek ők, illetve kifogást terjesztett elő a Kincstár fizetési felszólítása ellen.

Hogyan hozta a kormány ilyen helyzetbe Verőcét?

A sztori a távoli kétezres években indult, amikor a korábbi régészeti feltárásoknak köszönhetően már kezdeni lehetett valamit a Római Birodalom északi dunai határa mentén húzódó úgynevezett limesrendszer romjaival. (A limes komplex határvédelmi rendszert jelentett, nagyobb és kisebb erődökkel, a folyó mentén épített, egymásra rálátó tornyokkal és hadikikötőkkel.)

2009-ben került fel a limes hazai szakasza Magyarország világörökségi várományos listájára, majd úgy tűnt, a téma a 2010-ben hatalomra kerülő új kormányzatnak is szívügye. Annyira, hogy 2016-ban külön kormánymegbízottat neveztek ki a menedzselésére Visy Zsolt régészprofesszor személyében. Neki lehetett a legjobb munkahelyi névjegye az országban, hiszen hivatalosan a következő volt a pozíciója:

a Római Birodalom határai – A dunai limes magyarországi szakasza világörökségi várományos helyszín világörökségi jelölésével és a Hajógyári-szigeten fekvő helytartói palota bemutatásával összefüggő feladatok koordinációjáért felelős miniszteri biztos.

Visy nem tétlenkedett, hiszen a kormány – az osztrákkal, a szlovákkal és a némettel együtt – 2018-ban pályázatot nyújtott be az UNESCO-hoz a limes világörökségi helyszínné nyilvánítása érdekében. Ezen a ponton röviden érdemes felidézni, hogy mi is ez a világörökség, amiről annyi szó esik itt.

Forrás