Hatalmas mennyiségű, többezernyi ezüst érme, pénz és ékszer került elő Stockholm környékén, a lelet zöme a szakértők szerint 12. századi lehet – adja hírül az Artnet News. A kincsek között található érmék közül néhány a 12. századi uralkodóra, Knut Erikssonra utal, míg mások egy püspököt ábrázolnak, és úgy tűnik, a 10. században készülhettek.

Az ország történelmének eddigi legnagyobb ezüstkincsét egy svéd férfi fedezte föl, aki Stockholm külvárosában található nyaralójánál gilisztákat ásott. A hat kilónyi súlyú kincset, amely a kora középkorból származik, és ezüstpénzből, érmékből, valamint gyűrűkből, medálokból és gyöngyökből áll, átadták Stockholm megye közigazgatási tanácsának, amely régészeket hívott meg a lelet dokumentálására és vizsgálatára.

Az anyag legalább húszezer darab pénzérmét tartalmaz. Néhány érmén a Kantus szó szerepel, Knut Eriksson király latin neve, aki 1173-tól 1195-ig uralkodott, és akinek nevéhez fűződik a régió stabilizálása és a központi bürokrácia kiépítése, ami magában foglalta az érmeverés újraindítását is, hiszen Svédország az előző évszázad nagy részében nem gyártott saját pénzérméket.

A régészek szerint az ezüstkincset a 12. század végén, egy olyan időszakban ásták el, amikor a régiót zavargások sújtották – azonban soha nem ásták elő.

Stockholm egyébként akkor még nem létezett: a várost hivatalosan csak a 13. század közepén alapították, és a következő évszázadok során vált az ország legnagyobb településévé, köszönhetően a Balti-tengerhez való hozzáférésnek, illetve a vas- és rézkereskedelem feletti ellenőrzésnek.

A svéd törvények szerint az, aki régészeti leletet, kincset talál, köteles azt felajánlani az államnak, cserébe azonban pénzbeli kártérítést kaphat – a jelen esetben ennek összegéről még nem született döntés.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Forrás