hir8 - Jámbor Péter 
Az 1917–18 során kialakuló szovjet-állam – 1922-ig Szovjet-Oroszország – első embere Vlagyimir Iljics Lenin lett, akit még 1917 novemberében elnöknek választottak a népbiztosok tanácsában. Ő irányította a szocialista típusú átalakulást, a fokozott államosítást, a bolsevikokkal szemben álló politikai szerveződések betiltását, és a titkosrendőrség, a Cseka felállítását – írja a Rubicon.hu.
A bolsevikok társadalmi támogatottsága korántsem volt meggyőző, Lenin ellen már 1918 januárjában elkövettek egy sikertelen merényletet. 1918 júliusában ismét komoly kihívással kellett szembenézniük: az egyetlen be nem tiltott párt, a forradalmi szocialisták – röviden az eszerek – szimpatizánsai körülzárták a Kremlt, és követelték a diktatúra felszámolását. Brutális fellépéssel „kezelték” a helyzetet, ez az erőszak váltotta ki a második támadást a bolsevik vezér ellen.
Az eszer párt híve, a 28 éves Fanya Kaplan – akinek múltját számos terrorcselekmény és több éves szibériai fogság, tarkította –a sikertelen júliusi puccskísérlet után határozta el, hogy meggyilkolja Lenint. Nem sokat várt vele, augusztus 30-án Lenin épp egy moszkvai gyárlátogatás után készült beszállni az autójába, amikor Kaplan megszólította, és
A politikust súlyos sérüléseket szenvedett, de szerencséje volt, mert a tüdejét elkerülték a golyók. A merénylőt azonnal elfogták, Lenint pedig a Kremlben található lakásába vitték, mivel tartottak egy újabb gyilkossági kísérlettől. A lövedékek olyan helyen fúródtak a testébe, hogy azokat csak kórházi körülmények között lehetett volna eltávolítani, ezért a Kremlbe hívott orvosok ezzel meg sem próbálkoztak.
A golyók örökre Lenin csontjai között maradtak, és valószínűleg a három agyvérzéséért, és 1923-ban bekövetkező haláláért egyaránt felelősek voltak. Fanya Kaplant 1918. szeptember 3-án kivégezték.
The post Három golyót lőtt egy nő Leninbe, élete végéig a testében maradtak first appeared on 24.hu.
EUR/HUF
