Miközben az istenhívők száma nő, egyre kevesebben járnak templomba; Magyarországon már csak az emberek kb. 8 százaléka vesz részt heti rendszerességgel vallási szertartáson – derült ki egy 2023-as európai felmérésből. A kutatás szerint a magyarok kétharmada hisz valamilyen magasabb rendű szellemben, ami nagyjából megegyezik az Egyesült Államokban magukat kereszténynek vallók arányával – ehhez képest az USA-ban is csak az emberek 25 százaléka jár hetente templomba, szemben a 2010 előtti stabil, 45 százalék körüli aránnyal.

Az egyházaknak tehát fel van adva a lecke: a hívők kiszorulnak a templomokból, de akkor hol lehet őket elérni?

Az elmúlt hetekben többen is beszámoltak arról, hogy látványosan virágzik az úgynevezett faith tech (hit-technológia), ami elsősorban olyan, mesterséges intelligenciával (AI) működő alkalmazások hullámát jelenti, amik bármikor elérhető eszközt biztosítanak az imádkozáshoz, a gyónáshoz, de még az Istennel való szimulált beszélgetéshez is.

Bibliai történetek Mark Wahlberg hangján

Például a Bible Chat app, ami már több mint 30 millió letöltést ért el, chatbot formájában tanít a Bibliáról, segít az egyénre szabott imák megfogalmazásában, és olyan általános kérdésekre is válaszol, mint (a honlapjukon megadott leggyakoribb kérdésekből szemezgetve) hogy bűn-e a tetováltatás, a pornónézés, a maszturbálás vagy az elektromos cigaretta használata, illetve hogy mi a férj és a feleség szerepe egy házasságban. Havi húsz dollárért pedig mindezeket napi korlát nélkül lehet megtudni az AI-tól – a Redditen már meg is jelentek azok, akik arról lamentálnak, hogy mennyire keresztényi megoldás ennyire túlárazni a bibliás appokat.

Ennél is nagyobb sikereket ért el a Hallow nevű, kifejezetten katolikusoknak szánt alkalmazás, amely a 2010-es évek végén először a meditációs appok virágzó szcénájában keresett magának helyet, és többek között Mark Wahlberg hangján lehetett alvás előtt bibliai történeteket hallgatni rajta. Azóta már a Hallow is bővült AI-funkciókkal, aminek köszönhetően tavaly rövid ideig a Netflixet, az Instagramot és a TikTokot is előzte az alkalmazásbolti letöltésekben. Hasonló utat járt be a magát keresztény közösségi platformként leíró Pray.com is, amely már a covid alatt is tízszeresére tudta növelni a bázisát, de hasonló fellendülést vár októberben induló új AI-funkcióitól, a fentiekhez hasonló chatbottól vagy a mesterséges intelligenciával generált videós és hanganyagoktól.

Az okostelefonok terjedése és az egyre olcsóbb és hozzáférhetőbb mobilnet persze már az előző évtizedben lehetővé tette, hogy az embernek ne kelljen hóna alá csapott Bibliával templomba járnia, de az AI megjelenése a valódi interaktivitást is elhozta az éjjel-nappali vallásgyakorlásba. A New York Times cikke szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy a felhasználók a szorongásaikra keresnek gyógyírt, bibliai útmutatást kérnek, vagy akár különböző tragédiák után vigaszra vágynak az ilyen appok használatakor. Delphine Collins, egy detroiti óvodapedagógus a lapnak elmondta, hogy akkor fordult imádkozni a Bible Chathez, amikor halálra késeltek egy nőt a helyi McDonald’s-ban. Collins szerint a bot egy, a lelki állapotának megfelelő zsoltárral és Isten gyógyító erejének biztosításával válaszolt, ami segített az aktuális helyzetén.

„Senki sem akarja hajnali háromkor zavarni a lelkészét” – mondta az ohiói Krista Rogers, aki legjobban a YouVersion Bible appot kedveli, de a ChatGPT-t is gyakran használja útmutatás kérésére. Szerinte ezek az alkalmazások nemcsak mindig elérhetők, de végtelenül türelmesek is. Csakhogy a vallási chatbotok éppen úgy működnek, ahogy az általános jellegűek: legtöbbjük az OpenAI vagy a Google nyelvi modelljére épül, azzal a különbséggel, hogy elsősorban vallási szövegeken tanították be őket. Ennek megfelelően ugyanazok a hátrányaik is: úgy tervezték őket, hogy megerősítsék a felhasználókat, és lehetőleg ne állítsák őket kihívások elé. „Gyakorlatilag »igenemberek«” – mondta Ryan Beck, a Pray.com technológiai vezetője, aki szerint ugyanakkor ez nem probléma, hiszen „kinek nincs szüksége egy kis megerősítésre az életében?”.

Mesterséges Jézus és a buddhista robotpapok

Míg a legnépszerűbb alkalmazások az egyházakkal is együttműködnek, rengeteg olyan app is elérhető a piacon, ami ugyanarra a közönségre pályázik, csak épp homályos hátterű kisebb vállalkozások fejlesztették. Anné Verhoef, a dél-afrikai Északnyugati Egyetem filozófusa nemrég öt olyan chatbotot elemzett, amely Jézus hangján válaszol a felhasználóknak – ezek egyike sem volt köthető semmilyen vallási felekezethez, és az sem derült ki, hogy milyen szövegeket használtak fel a betanításukhoz. „Nehéz eldönteni, hogy valóban a vallásról szólnak, vagy csak pénzt akarnak kicsikarni a hívőkből” – mondta Verhoef.

A filozófus becslése szerint már a Jézus-chatbotoknak is több százezer felhasználójuk van, és ez egyre nagyobb veszélyt jelent, hiszen a botok gyakran konkrétan a Megváltónak vallják magukat, és nem egyértelműsítik, hogy csak krisztusi üzeneteket közvetítő gépi eszközök. „Ha ez valóban a kereszténységről és a hit őszinteségéről szól, akkor nem szabadna Istennek tettetniük magukat. A visszaélés lehetősége óriási” – mondta Verhoef, aki szerint ha egy ember tényleg elhiszi, hogy Jézussal beszél, könnyen rávehető arra, hogy káros utasításokat is végrehajtson. Ennek ellenére hivatalos körökben is elkezdték használni ezeket az eszközöket: a svájci Luzern egy templomában AI-Jézus válaszol a pap helyett a gyóntatófülkében, és már a ChatGPT-korszak legelső hónapjaiban volt olyan magyar templom, ahol AI-generált prédikációt („Gépi Testvérünk üzenete”) olvastak fel – a dömösi 1000 éves templom lelkipásztorával, Csanádi Viktor Hollóval akkor interjút is készítettünk.

Egyes alkalmazásoknál még egyértelműbb, hogy a felhasználói igények kiszolgálása fontosabb, mint a szellemi, lelki vagy erkölcsi útmutatás. A ChatwithGod felületén például a felhasználó kiválaszthatja a vallását (mormontól buddhistáig, muszlimtól hinduig, zsidótól agnosztikusig), és úgy beszélgethet az istenét megtestesítő chatbottal. Patrick Lashinsky, a platform vezérigazgatója szerint a felhasználók leggyakrabban azt kérdezik, hogy valóban Istennel beszélnek-e. Bár egyes vallási vezetők támogatják ezeket az alkalmazásokat (például Jonathan Romain brit rabbi, aki szerint annak a generációnak jó belépőt jelenthetnek a chatbotok, amelynek tagjai még sosem jártak templomban vagy zsinagógában), mások kevésbé lelkesek. Mike Schmitz katolikus pap és podcaster szerint az emberi hang pótolhatatlan, így sokkal értékesebb az, ha akár nem is lelkésszel, csak egy másik emberrel osztja meg a problémáit vagy kételyeit valaki, mint egy mesterséges intelligenciával. Ráadásul Schmitz szerint adatvédelmi aggályokat is felvet a technológia, elvégre mélyen személyes vallomásokról van szó, amelyek – ki tudja, mennyire biztonságos – vállalati szervereken kötnek ki.

A hit-technológia persze nem korlátozódik az ábrahámi vallásokra. A hinduizmus és a buddhizmus gyorsabban befogadta az automatizálást a különféle szertartások során: Indiában egyes templomok robotkarokat alkalmaznak az aarti rituálé végrehajtásához (amikor valamilyen forrásból lángot mozgatnak körkörösen egy isten vagy istennő képe előtt), míg egy keralai templomban már ceremoniális robotelefánt is üzemel, az állatvédők nagy örömére. Egy 400 éves japán buddhista templom pedig már 2019 óta foglalkoztat robotpapot.

Holly Walters antropológus megjegyzi, hogy ezekben a hagyományokban a rituálé helyes végrehajtása fontosabb, mint a végrehajtó kiléte: „a robotok nem fáradnak el, nem betegszenek meg és nem felejtenek, ráadásul úgy lehet őket programozni, hogy soha ne kövessenek el hibát”.

AI-pápa nem lesz, de a Vatikánnak fontos a mesterséges intelligencia

A Vatikán is látványosan egyre többet foglalkozik a digitális világgal, és azon belül a mesterséges intelligenciával. Idén szeptemberben avatták szentté a 2006-ban, 15 évesen elhunyt olasz fiút, az „Isten influenszere” néven is ismert Carlo Acutist, aki többek között arról volt híres, hogy az eucharisztikus csodákat és az egyház által jóváhagyott Mária-jelenéseket összegyűjtötte egy weboldalra, és már közel húsz évvel ezelőtt is nagy potenciált látott az internetes evangelizációban. A májusban megválasztott XIV. Leó pápa még a névválasztását is azzal magyarázta, hogy a mesterséges intelligenciát tartja az emberiség előtt álló egyik legnagyobb kihívásnak – az egyházat a 19. század végén vezető XIII. Leónak ugyanis szintén egy ipari forradalom idején kellett navigálnia a hívőket a modern technológiák útvesztőjében.

Azonban XIV. Leó egy szeptemberi sajtótájékoztatón elárulta, hogy amikor valaki engedélyt kért tőle arra, hogy létrehozzon egy AI-pápát, akinél bárki kérhetne audienciát, azt mondta, szó sem lehet róla. „Ha van valaki, akit nem szabad avatárral helyettesíteni, akkor azt mondanám, hogy a pápa előkelő helyen van ezen a listán” – mondta. Annál fontosabbnak tartja a kritikai gondolkodás, a média- és AI-tudatosság erősítését, ezért a 2026. január 24-i társadalmi kommunikáció világnapjának fő témájának („Az emberi hangok és arcok megőrzése”) is ezt választotta. A vatikáni bejelentés szerint az AI „lebilincselő, de félrevezető, manipulatív és káros információkat is képes generálni, felerősítheti az előítéletes hangokat és sztereotípiákat a tanítási adatai alapján, illetve hamis információkat terjeszthet emberi hangok és arcok szimulálásával”.

Ez vallási hovatartozástól függetlenül jó iránynak tűnik, hiszen ahogy a mindennapi AI-használatban, úgy a Jézus-chatbotok vagy a biblikus tanácsadó AI-modellek esetében is az a kulcs, hogy a felhasználó mennyire tudatosítja magában, hogy egy szövegeket gyakorlatilag matematikai módszerekkel előállító géppel beszélget, és nem egy önálló entitással. A beszámolók alapján az istenbotoknak is számos előnye lehet – van, aki édesanyja közelgő halálára készíti fel magát a beszélgetéseken keresztül, mások a fogyatkozó gyülekezeti tagok hiányát pótolják hitéleti chateléssel –, de ahogy az AI-barátok és -barátnők esetében, úgy az AI-istenségekkel folytatott beszélgetések során is fennáll az érzelmi manipuláció vagy akár a valóságtól való teljes elszakadás, az egyre többször felbukkanó AI-pszichózis esélye.

Forrás