Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, benne az elmúlt hét legfontosabb-érdekesebb cikkeivel, videóival. Hírleveleinkre feliratkozni itt lehet.

Kampányhajrá

Egy hónap van hátra a választásokig, ennek megfelelően volt sűrű a hét. A Fidesz kampánygépezete még magához képest is új szintet ütött meg az ukrán aranykonvojos kampánnyal és az idős ukrán férfival, aki állítólag Orbán Viktor és családja életére tör. Megírtuk, hogy az aranykonvojos botrányt nemzetközi szélsőjobboldali hálózat emelte fel a közösségi médiában, ott voltunk Vecsésen, ahol Orbán addig egyszerűsítette tovább a kampányüzenetüket, hogy szerinte a végén Zelenszkij alakít kormányt vagy ő, a vendégeket kérdeztük az utolsó DPK-n, és írtunk arról is, hogy a botladozó Orbán Balázs helyett Kaminski Fanny vette át Orbán kampányának irányítását.

A hét elején írtunk arról, hogy Tuzson Bence rejtőzködős kampányt visz Gödön, ahol amúgy a héten Magyar Péter is járt. Folytatódott sorozatunk, melyben bemutattuk, hogyan látják a Tisza kampányának alakulását az abban részt vevők, videóriportunkban Szentesen és Szentmártonkátán kérdeztük a tiszás kampányesemények résztvevőit arról, milyen közéleti hangulatot tapasztalnak maguk körül, és írtunk arról is, hogy külföldön élő tiszások hogyan tesznek azért, hogy minél több kinn élő magyart szavazásra biztassanak. A párt kampányával kapcsolatban írtunk arról is, hogy meglepetésjelölt kavarhat be a Tiszának az egri körzetben, valamint hogy hithű fideszes a Vas megyében függetlenként induló Magyar Péter. És arról is, hogy a kazincbarcikai időközi vereség nem a Tiszának, hanem a régi baloldalnak szólt. Megnéztük a héten bemutatott Magyar Péter-filmet, amit valójában nem egy dokumentumfilm, hanem egy bántóan hosszúra nyúló, érzelmes előzetes, és kérdeztük a vetítésről távozó nézőket, hogy nekik hogy tetszett a film.

A kampányhajrát kísérő publicisztikánkban pedig arról írtunk, hogy a 2026-os választások előtti hetekben olyan hangulat van Magyarországon, amihez hasonlót még nem tapasztaltunk az Orbán-rendszerben. És ehhez szükség volt annak az ellenzéki hozzáállásnak a meghaladására, amit a reménytelen skandálások emlékére nevezhetünk „nem hagyjuk!” politikának.

És ezek mellett

• ott voltunk a kormányinfón, ahol olyat kérdeztünk Gulyás Gergelytől, amit szerinte ki kellene sípolni a tévében,
• részletesen bemutattuk, hogy a Tiborcz család a temetkezési biznisszel edződött bele a vadkapitalizmusba,
• megírtuk, hogy áprilisban szabadul Vásárhelyi János, a pedofil bicskei gyermekotthon-igazgató,
• és felidéztük, hogy harminc évvel ezelőtt hangzott el Torgyán József féregirtó beszéde a Kossuth téren.

Helyzet:van

Eheti hétfő reggeli élő műsorunk az orosz hírszerzés magyarországi jelenlétével és az ukrán konfliktus éleződésével foglalkozott. Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő szerint elérkezhetünk egy olyan pillanathoz, amikor a közvélemény számára életszerű lesz, hogy találnak egy robbanószerkezetet, Bíró Nagy András politológus szerint pedig Magyar Péternek most minden erejével a belpolitikai témákhoz kell visszaterelnie a közbeszédet.

Háború és a világ

Két hete kezdődött a háború Irán ellen, mellyel kapcsolatban Donald Trump még mindig összevissza beszél, de a héten az már kiderült, hogy az irániak hatalmas károkat tudnak okozni a világgazdaságnak a Hormuzi-szoros lezárásával. A héten kiderült, hogy Hamenei fia került Irán élére, foglalkoztunk a teheráni állapotokkal az olajtárolók elleni támadások után, pilótával beszélve írtunk arról, hogy a légitársaságoknak óriási kockázat a háborús zónába berepülni, és írtunk a spanyol miniszterelnök Pedro Sánchezről, aki európai vezetőként egyedül állt ki az iráni háborúval szemben, de erre belpolitikai okai is bőven voltak.

Valamint írtunk arról is, hogy

• jobbra menekülnének Orbán megosztott lengyel szövetségesei,
• Oroszország wagneresekkel és GRU-sokkal védi az árnyékflottát a Balti-tengeren,
• hogy a Z generáció tényleg átveszi a hatalmat Nepálban,
• és arról, hogy mit hozhat a filmeknek, a sorozatoknak és a hírtelevízióknak a Warner Bros. új vevője.

Jó dolgok

Hogyan születtek meg a kulfik, az elmúlt évtized legismertebb hazai mesehősei, mire lehetnek jók a felnőtteknek szóló képeskönyvek, és miért lenne jobb, ha több ideje lenne a gyerekeknek semmit sem csinálni: többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Dániel Andrással a Nem rossz könyvek legújabb epizódjában.

A félig roma, félig székely Rudi és a félig magyar, félig szíriai Dani bemegy a színházba. Ez pedig nem egy vicc eleje volt, hanem interjú a két stand-upossal.

Forrás