A humoros anekdoták, szóviccek és egyebek oldhatják a hangulatot a szemináriumokon, fenntarthatják a diákok érdeklődését és befolyásolhatják azt is, hogy mennyire akarnak elmélyedni az adott témában – derült ki a Georgiai Egyetem kutatóinak nemrégiben megjelent tanulmányából. És ez még nem minden: a humor javíthat a tanár-diák viszonyon, jobb légkört teremt és csökkenti a feszültséget.

A kutatók 45 szeminárium hangfelvételeinek elemzése után jutottak ezekre a következtetésekre. Miután meghallgatták a felvételeket, arra kérték a diákokat, hogy értékeljék, mennyire találják humorosnak az előadásokat. Mint kiderült, az előbb említett pozitív hatások csak akkor érvényesültek, ha nem csak a tanár érezte jónak a vicceit, hanem a diákok is viccesnek találták őket.

A rossz viccek unalmasak

A tanulmányból az is kiderült, hogy a pozitív hatásoknak semmilyen közük nem volt ahhoz, hogy maguk a kutatók mit találtak viccesnek: ezt több tényező is befolyásolhatja, így például a kutatók nem voltak jelen személyesen az órákon, így lemaradtak a mimikáról és az ehhez hasonlókról, de ahogy a tanulmányban is rámutatnak, az is lehet, hogy mindenki mást tart viccesnek.

Trevor Tuma, a tanulmány egyik szerzője szerint azokban az esetekben, ha a diákok veszik a lapot, a humor fontos tényező lehet a tanítás sikerében, de ennek is megvan a kockázata: a rossz viccek unalmasak, és szorongást vagy dühöt kelthetnek a hallgatóságban. Tuma szerint ez azt is jelenti, hogy az előadóknak alaposan meg kell gondolniuk, hogy milyen vicceket sütnek el, ha ugyanis halálra untatják a hallgatóságukat, az nem sokat lendít az óra sikerén.

Ahogy a kutatók a tanulmány végén is felhívják rá a figyelmet, a témában további kutatások szükségesek, szerintük például azt is meg kellene még vizsgálni, hogy a diákok a humor milyen formáját kedvelik a legjobban, de a mostani kutatás így is rengeteg időt, munkát és pénzt emésztett fel, így ennek a vizsgálata már nem fért bele.

Forrás