Idén megkezdik az első olyan, embereken végzett klinikai vizsgálatokat, amelyek célja annak megállapítása, hogy a sejtek átprogramozásával biztonságosan meg lehet-e fiatalítani az elöregedett szöveteket. A 2012-ben Nobel-díjjal jutalmazott „Yamanaka-faktorok” felfedezésére alapuló technológiával specifikus fehérjéket juttatnak a sejtekbe, hogy azok fiatalosabb, embrióhoz hasonló állapotba kerüljenek.

Míg a 2006-os eredeti felfedezés az őssejtek létrehozására összpontosított, az elmúlt évtizedben számos kutató a „részleges átprogramozás” nevű módszer tökéletesítésén dolgozott. Ezzel a technikával úgy frissítenék fel a sejt működését, hogy az ne veszítse el sajátos identitását – vagyis például egy idegsejt továbbra is idegsejt maradjon. A Life Biosciences (a Harvard hírhedt öregedéskutató genetikusa, David Sinclair cége) által vezetett, hamarosan induló kísérlet a glaukómából eredő retinális idegkárosodásban szenvedő betegeket célozza meg, ami döntő fordulatot jelent a kísérleti egérmodellektől az emberi alkalmazás felé.

A klinikai érdeklődés megugrását az állatmodellekben elért ígéretes adatok és a Szilícium-völgyi elit hatalmas pénzügyi támogatása előzte meg. Kutatók 2016-ban sikeresen meghosszabbították a gyorsított öregedésű kísérleti egerek élettartamát, és fokozták az izom- és hasnyálmirigy-regenerációt egészséges, idősebb egerekben. A teratóma daganatok kockázatának csökkentése érdekében a tudósok módosították az eredeti négyfaktoros Yamanaka-keveréket (a c-Myc onkogén fehérje eltávolításával), amit így egerek szemébe juttattak, és azt figyelték meg, hogy az idegsejtek növekedése megduplázódott, látásuk pedig helyreállt.

A lelkesedés ellenére a tudományos közösség továbbra is óvatos a sejtfejlődés „visszatekerésével” járó kockázatok miatt. A folyamat lényege az epigenom – vagyis a génaktivitást irányító kémiai jelek – alaphelyzetbe állítása, ám a sejtek túlzott átprogramozása a sejtfunkciók elvesztéséhez vagy rákos elváltozásokhoz vezethet. A kritikusok körében vita tárgya az is, hogy az olyan funkciók helyreállítása, mint az idegnövekedés, valóban az öregedés visszafordítását jelenti-e, vagy csupán egyfajta csúcstechnológiás hibajavítást.

A klinikai vizsgálat során a kutatók legalább öt évig kísérik figyelemmel az alanyokat, hogy bebizonyítsák: a gyulladásos folyamatokban részt vevő sejtek visszaprogramozásával képesek vagyunk visszaadni a fiatalság erejét az emberi test legfontosabb szerveinek.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Forrás