A téli időszámításról nyárira történő átállás tömeges traumáját orvosolná az a nemzetközi alváskutatói fórumokon évek óta szorgalmazott reform, amely eltörölné a Magyarországon először 1916-ban, majd 1980-ban bevezetett tavaszi, illetve őszi óraátállítást.

Az alváskutatási világszövetség, a World Sleep Society március 30-i online konferenciáján részt vevő 27 ország képviselőinek túlnyomó többsége által támogatott javaslat az angolul daylight saving time (DST) néven ismert nyári időszámítással számolna le, helyette a humán cirkadián ritmushoz, vagyis az ember napi biológiai órájához leginkább igazodó standard time-ot (ST) rendszeresítené – foglalja össze a konferencián bővebben is kifejtett reformjavaslatot G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke.

Egészséges egység?

Bár krónikus hatásait külön eddig nem vizsgálták közvetlenül, az alváskutatások azt bizonyítják, hogy a társadalmi és a biológiai óra közötti időkülönbséget növelő nyári időszámítás jelentős stresszfaktor, egészségkárosító hatásáról pedig könyvtárnyi szakirodalom értekezik. Az alvászavarok kiváltotta krónikus mentális és kognitív problémák az Egyesült Államokban a becslések szerint a bruttó nemzeti össztermék körülbelül 2 százalékát is elérhetik – olvasható az amerikai Alváskutató Társaság 2022-es tanulmányában.

Az Amerikai Alvásorvosi Akadémia (AASM) két évvel ezelőtt publikált állásfoglalása szerint New York társadalmi órája például télen, a standard időszámítás idején szorosan illeszkedik a napórához, vagyis amikor a társadalmi óra szerint dél van, akkor áll a Nap legmagasabban. Viszont amikor nyáron New York társadalmi órája delet mutat, a napóra szerint még csak délelőtt 11:00 van, ami azt jelenti, hogy a New York-iaknak lényegében egy keletebbre eső időzónában kell felkelniük és iskolába, munkába járniuk.

„Ez azt jelenti, hogy a chicagóiaknak New York munkaideje szerint kell dolgozniuk, míg a berlinieknek Szentpétervár munkaideje szerint. Ahelyett, hogy a nyári időszámítást egy keletebbre eső időzóna szerint értelmeznénk, úgy is tekinthetünk rá, mint az emberek biológiai óráinak nyugatabbra tolódására az időzónájukon (vagy társadalmi órán) belül” – fogalmaz az állásfoglalás.

Zónaugrás

Jelenleg Magyarország a hivatalosan egyezményes koordinált világidőnek (UTC) nevezett greenwichi középidőnél (GMT) egy órával előrébb járó közép-európai (CET, vagy GMT+1) időzónához tartozik, ami a jelenlegi rendszer szerint nyáron GMT+2.

„A zónák elméletileg 15 fokonként váltanának (7,5° és 22,5° között a CET). Magyarország legkeletibb pontja (Garbolc) kb. 22°51′, tehát valóban épphogy csak kicsúszik a »tankönyvi« keretből, de gyakorlatilag a zónahatáron fekszünk” – mondja G. Németh. Nem véletlenül „világosodik és sötétedik nálunk a legkorábban ebben az időzónában a tőlünk nyugatabbra fekvőkhöz képest”.

Amennyiben a biológiai ritmushoz igazodva Magyarország átlépne a keleti szomszédainknál használt GMT+2 (nyáron GMT+3) időzónába, az „gyakorlatilag olyan lenne, mintha egész évben a jelenlegi nyári időszámításban, illetve annál is egy órával későbbre tolt rendszerben élnénk”.

Ha átváltanánk abba az időzónába, ahová most Románia és Ukrajna tartozik, a sötét reggelek jelentenék a legnagyobb problémát: mivel a legrövidebb, december végi napokon a jelenlegi 7:30 helyett csak 8:30-kor kelne fel a nap. „Ez azt jelentené, hogy a gyerekek sötétben mennének iskolába, és az első órát is lámpafénynél kezdenék.” Nyáron viszont a jelenlegi legkorábbi hajnali 4:50 körüli napkelte 5:50-re tolódna, amivel ugyanakkor nem pazarolnánk el annyi világos órát az alvásidőnk alatt.

Ugyanakkor télen, amikor most 16:00-kor sötétedik, a váltás után 17:00-ig világos lenne, a leghosszabb nyári napokon pedig a napnyugta 20:45 helyett 21:45-re esne. „Összegezve: a GMT+2 zónával évente nagyjából két és fél hónappal több világos esténk lenne, cserébe a téli reggelek depresszívebbek és sötétebbek lennének.”

A CET, vagy ha jobban tetszik a GMT+1, illetve UTC+1 mellett szól ugyanakkor a nyugati orientáció és az is, hogy földrajzilag még éppen beleférünk ebbe a zónába, mondja G. Németh, aki szerint az egységes standard idő és az esetleges időzónaváltás kérdésében ezért sem létezik abszolút igazság. Vörös farokként azt azért még hozzáteszi, hogy „az érvek és ellenérvek rendszerében az egészségügyi, kronobiológiai és egyéni óhajok mellett” a gazdaság csak akkor ketyeg, ha szinkron van legalább a szomszédos országok között, és még jobb, ha az összehangoltság globális. Ugyanúgy mint eddig, csak elmaradna az össznépi óratekergetés.

Forrás