Lehet, hogy a valaha látott legősibb galaxisra bukkantak kutatók a James Webb űrtávcsővel – írta meg kedden az IFL Science. A Capotauronak elnevezett objektumot, ha valóban egy galaxisról és nem egy Tejútrendszerbeli égitestről van szó, 100 millió évvel az ősrobbanás után látjuk.

Ez az eddigi rekordtartó galaxisnál 180 millió évvel korábbra tolná az első galaxisok megjelenését, ami átformálná a 13,8 milliárd éves világegyetem korai evolúciójáról alkotott képünket.

Giovanni Gandolfi, a Padovai Egyetem csillagásza és kollégái a Toszkána és Emilia-Romagna olasz régiók határán fekvő hegyről elnevezett objektumot a James Webb űrteleszkóp CEERS égboltfelmérési programjával szúrták ki, aminek célja ősi galaxisok felfedezése és a korai galaxisfejlődés vizsgálata.

Ha a Capotauro valóban egy távoli galaxis, akkor kozmológiai vöröseltolódásának (z) értéke extrém magas, 32-es. A kozmológiai vöröseltolódás a fény hosszabb hullámhosszak felé történő eltolódása a világegyetem tágulása következtében. Összehasonlításul, a legősibb ismert galaxis a MoM-z14, ami 14,4-es vöröseltolódás értékkel bír, a második legősibb pedig a JADES-GS-z14-0, ami 14,3-assal. Előbbit 280, utóbbi 290 millió évvel az ősrobbanás utáni állapotukban látjuk.

Ugyanakkor az is lehet, hogy a Capotauro egy nagyon halvány, saját galaxisunkban található égitest, egy barna törpe (ezek nem valódi csillagok, de deutériumot fuzionálnak, így egy kevés, teleszkópok által észlelhető fényt és hőt kibocsátanak) vagy egy különös exobolygó.

A kutatók a szeptemberben az arXiv-ra feltöltött preprint azt írják, hogy bár a jelenlegi megfigyelések nem képesek rávilágítani a Capotauro természetére. Elemzésük viszont arra utal, hogy bármi legyen is, egy elképesztően egyedi objektumról van szó.

Forrás