Február 21-én hivatalosan is elkezdődik a kampány, a parlamenti választás előtti legintenzívebb időszak. A hátralévő 50 napban az eddiginél is magasabb fokozaton pörögnek majd a pártok és a politikusok. Összegyűjtöttük, milyen változásokra számíthatunk a következő hetekben.

Ajánlásgyűjtés

A kampányidőszak első napján indul az egyéni képviselőjelöltek ajánlásgyűjtése. Ahhoz, hogy valaki egyéni jelölt legyen, 500 támogató ajánlást kell összegyűjtenie. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat, de jelöltenként csak egyszer írhat alá. Az ajánlásokat két hétig, március 6-ig lehet gyűjteni. Az egyéni jelölteket március 7-ig, az országos pártlistákat pedig március 8-ig kell bejelenteni.

A pártok általában forgalmasabb tereken gyűjtik az ajánlásokat, de házakba is be szoktak csengetni. Ugyanakkor tilos a gyűjtés munkahelyen, tömegközlekedési eszközön, iskolában, állami és önkormányzati helyiségben, kórházban, rendelőben, illetve magánterületen is, ha a tulajdonos nem adott rá engedélyt.

Az ajánlásgyűjtő íven a nevet, a személyi azonosítót vagy személyiigazolvány-, útlevél-, illetve jogosítványszámot, a lakcímet és az aláírást kell megadni. Mivel csak egyéni jelölteket lehet ajánlani, gyanakodjunk, ha valaki azt mondja, általánosságban egy pártnak gyűjti az adatokat. A pártlistát a pártok maguknak intézik a választási irodával, ha sikerült 14 megyében és Budapesten legalább 71 egyéni jelöltet állítaniuk.

Nemzetiségi listát az az országos nemzetiségi önkormányzat állíthat, amelyik a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplők legalább 1 százalékának (de legfeljebb 1500 embernek) az ajánlását összegyűjti.

Plakátok és választási gyűlések

A kampányidőszakban kikerülnek az utcákra a politikai plakátok. A szabályok szerint a pártok és a jelöltek bejelentés nélkül kihelyezhetik őket, viszont magántulajdonra – engedély nélkül – vagy műemlékekre nem lehet plakátolni. A városokban a villanyoszlopok köré sok helyen kartontáblákat tesznek, kifejezetten a plakátok számára.

A kampányidőszakban lesznek választási gyűlések is. Ezek olyan kampányesemények, amiket nem kell előre bejelenteni a rendőrségnek. A közterület-foglalás viszont továbbra is szükséges, úton tartott gyűléshez a közút kezelőjétől kell engedélyt kérni. Választási gyűlést április 12-én, vagyis a választás napján már nem lehet tartani.

Kampányhirdetések

A kampányidőszakban a sajtóban megjelenített kampányhirdetésekre külön szabályok vonatkoznak. Lesznek politikai reklámok, politikai hirdetések és hivatalosan nem kampányhirdetésnek számító „társadalmi célú” hirdetések.

A politikai reklámok a tévékben és a rádiókban mennek. A szabályok szerint ingyen, törvényben meghatározott kiegyensúlyozottsággal kell leadni őket. Vagyis egyenlő feltételekkel, egyenlő hosszban, ugyanabban a sávban, napi sorrendcserével, kommentár nélkül. A közszolgálati médiának kötelező politikai reklámokat sugároznia, a kereskedelmi tévék szabadon dönthetnek erről. Az MTVA tévé- és rádiócsatornái naponta háromszor, a 6–8, 12–14 és 18–20 óra közötti idősávokban jeleníthetnek meg politikai reklámokat. Az RTL-en szintén lesznek politikai reklámok, „a kereskedelmi tartalmaktól jól elkülönített módon, lehetőség szerint önálló reklámblokkban”. A választás napján már nem lehet ilyeneket sugározni.

A politikai hirdetések kategóriájába tartozik minden egyéb, ami nem fért bele a politikai reklámba. Ezekért a hirdetésekért már kérhetnek pénzt a sajtótermékek. Az áraikat azonban az átláthatóság miatt február 11-ig el kellett küldeniük az Állami Számvevőszéknek, ami ezen az oldalon teszi őket közzé. Csak az a sajtótermék tehet közzé politikai hirdetést, amelyik időben elküldte az árjegyzékét.

Bár hivatalosan nem számítanak kampányhirdetésnek, biztosan jelen lesznek a kampányban a „társadalmú célú” hirdetések. A kormány propagandareklámjait pont azért sugározzák „társadalmi célúként”, hogy a kormánypárti médiumok korlátozás nélkül jeleníthessék meg őket. Az RTL bejelentette, hogy a kampányidőszakban nem sugároz „társadalmú célú” hirdetéseket.

Kampányköltések

A pártok és az egyéni jelöltek állami pénzt is kapnak a kampányolásra. Az egyéni jelölteknek akkor kell visszafizetniük a támogatást, ha nem szerzik meg a leadott szavazatok 2 százalékát. A pártoknak akkor, ha listán nem érik el az 1 százalékot. A támogatás szabályairól az Állami Számvevőszék oldalán lehet bővebben olvasni.

A mostani az első választás, amikor a pártok korlátlanul költhetnek a kampányukra. Bár a 2022-es választáson még jelöltenként 5,91 millió forint volt a pártok megengedett költségkerete, egy KDNP-s törvényjavaslat tavaly júniusi megszavazásával a parlament eltörölte a korlátot. Ez a módosítás a korábban működő gyakorlatot legalizálta. A civil szervezetek kampánymonitora szerint 2014-ben a Fidesz és több ellenzéki párt is átlépte a limitet. A kormánypárt akkor 2 milliárd 780 millió forintot költött, miközben a törvényes keret 995 millió forint volt.

Forrás