Franciaországi síelés közben fosztották ki a Blikk munkatársát januárban. Digitalizált Google Pay tranzakciók révén a csalók egy óra alatt 12 részletben összesen csaknem 1,3 millió forintot emeltek le a számlájáról, 76 ezer illetve 152 ezer forintos tételekben, összesen 11 fogadással három lottózóban.
A károsult szerint az összesen 1,3 millió forintos vásárlás elvileg nem is lett volna lehetséges, mivel jóval a napi vásárlási limitösszeg felett volt. Állítja, nem adta ki az adatait, nem járult hozzá a tranzakciók elvégzéséhez (máskor mindig kellett kód a Google Pay-tranzakciókhoz), rögtön szólt, ahogy észrevette, mi történik, és szerinte a bank nem intézkedett elég gyorsan. Kérte a kára teljes megtérítését, ezt azonban elutasították. Egy birtokunkba került dokumentum szerint azért hárított a pénzintézet, mert arra jutottak, hogy adathalászat útján megszerezhették a csalók az ügyfél adatait, illetve mert csak az ügyfél kapta meg a telefonjára a Google Wallet digitalizációhoz a kódot, így a digitalizáció a bank szerint csak az ő közreműködésével történhetett meg.
A rendőrség előtt ismert a módszer
A sértett rendőrségi feljelentést is tett. Az ORFK megkeresésünkre azt írta, a lottózós csalás kapcsán büntetőeljárás indult, de nem közölhetik, hol tart, illetve más ország bűnüldözési szervénél folytatott eljárásban a magyar hatóságok az ügy kommunikációjára vonatkozóan nem rendelkeznek hatáskörrel. Általánosságban hozzátették, hogy az elkövetési módszer ismert a rendőrség előtt, valamint hogy a csalók tárháza változatos.
Más forrásból úgy értesültünk, hogy mintegy ötven áldozata lehet a lottózós csalásnak.
A Szerencsejáték Zrt. levelünkre azt válaszolta, az eset meglátásuk szerint banki csalás, visszaélés, ami független attól, hogy mely üzletben vásároltak a lopott vagy klónozott bankkártyával. Arra nem reagáltak, hogy kamera volt-e az üzletekben, és ha volt, a felvételek alapján azonosíthatóvá váltak-e a csalók.
A bank szerint többnyire az ügyfelek hibája, ha kifosztják őket
A cikkben ugyan nem jelezték, de megtudtuk, hogy a Gránit Bank ügyfele volt a kifosztott újságíró, ezért a banknak is küldtünk kérdéseket. Szerintük az online pénzügyi csalások jelentős hányada azért következik be, mert az ügyfél sajnálatos módon csalók részére adja ki vagy teszi hozzáférhetővé személyes és pénzügyi adatait.
„elmaradt díj”, „adatfrissítés”, „pontbeváltás” vagy hasonló ürüggyel. Az üzenetben szereplő link egy hamis oldalra irányít, melyen keresztül a csalók megpróbálják megszerezni az ügyfelek bankkártya- vagy fiókadatait, illetve a banki SMS-ben kapott kódokat. Ezekkel a csalók akár bankkártya-digitalizációt, bankkártyás vásárlásokat vagy mobilbanki visszaéléseket is végrehajthatnak.
Hozzátették, a Gránit Bank kiemelt figyelmet fordít arra, hogy ügyfelei számára a legszélesebb körben, csalásmegelőzési kampányok keretében biztosítsa az információkat az adathalász támadások felismerése és megelőzése érdekében. Közvetlen tájékoztatások formájában is felhívják a figyelmet arra, hogy személyes és banki adataikat ne adják ki adathalász felületeken vagy telefonhívások során – írták.
A konkrét ügyre vonatkozó kérdéseinkre a banktitokra hivatkozva nem válaszoltak. Mivel per van folyamatban a bank és a károsult között, az újságíró sem nyilatkozhatott lapunknak.

Hogyan történhetett a lottózós csalás?
Miért érheti meg a csalóknak milliós tételben fogadni, és milyen szerencsejátékon lehet érdemes fogadniuk ahhoz, hogy mindenképpen „nyerjenek”? Megbízható forrásból származó információnk szerint a csalás úgy működhetett, hogy
Ezeknél nem túl nagy az odds, ezért mások számára ezek a fogadások nem túl vonzóak, viszont a csalók így kvázi legalizálni tudják, és meg tudják szerezni az ellopott összegeket, a fogadási szelvények felmutatásával ugyanis minimális nyereség mellett kivehetik a pénzt. És ha nem is nyernek, akkor sem a saját pénzüket kockázatták.
Mit tegyünk? Az ORFK tanácsai
Az ORFK tanácsokkal is szolgált, mondván, sok esetben odafigyeléssel ezeknek az eseteknek a jelentős része megelőzhető lenne. Amennyiben megtörténik a baj, és csaló áldozatává váltunk, javasolják, hogy mielőbb tegyünk feljelentést a rendőrségen. A nyomozó hatóság számára segítség, ha a sértett az elkövetővel kapcsolatos információkat rögzíti és azt a feljelentéshez csatolja. Ez akkor is kiemelten fontos, ha éberségünk miatt nem valósul meg a csalás, mert bejelentésünkkel segíthetjük a rendőrség munkáját, és tehetünk azért, hogy mások se váljanak hasonló csalás áldozatává. Bejelentésünket, feljelentésünket megtehetjük a 112-e segélyhívó számon, személyesen, vagy a rendőrség honlapján keresztül is, illetve a 06-80-555-111-es ingyenes zöldszámon, ami a nap 24 órájában rendelkezésre áll.
A teljesség igénye nélkül ajánlották néhány közleményüket, amelyekben egy dolog közös: konkrét eseteken keresztül hívják fel az olvasók figyelmét, és az áldozattá válás elkerüléséhez adnak tanácsokat. A legújabb módszerekkel és további megelőzési tanácsokkal kapcsolatban javasolták, hogy látogassuk rendszeresen a Kiberpajzs honlapját.
Tájékoztatásuk szerint
The post Klónozott bankkártyákkal, lottózókban üríthették le banki ügyfelek számláit first appeared on 24.hu.








