Az újságírók féltik tőle szakmai hitelességüket és az állásukat, de a szerkesztőségek vezetőinek profitorientált döntései miatt egyre népszerűbb a mesterséges intelligenciával (AI) generált írott tartalmak felbukkanása a nívós újságokban is. Mindez komoly aggodalmakat vet fel az újságírás szakmaiságával és megbízhatóságával kapcsolatban: a hamis AI-tartalmak már több világhírű napilap szerkesztőségében is okoztak botrányokat, és egyelőre vita folyik arról, hogy etikus-e az AI újságírásba történő integrálása.

Az egyik legnagyobb amerikai hírügynökség, az Associated Press (AP) szerkesztőségében néhány hete komoly belső konfliktusokat váltott ki a mesterséges intelligencia használatának bevezetése a szerkesztőségi feladatokba. Aimee Rinehart, az AP mesterséges intelligencia termékmenedzsere egy belső Slack-üzenetben úgy fogalmazott, hogy „mivel a helyi szerkesztőségek rendkívül forráshiányosak, a hírkészítés minden fázisában segítségért fordulnak különböző irányokba. Az ellenállás hiábavaló”. Ugyanakkor a belső levelezésből az is kiderült, hogy az AP újságírói gyalázatosnak és lekezelőnek tartották, hogy a lap vezetősége újságírói munkának nevezte az AI-modellek által generált szövegeket.

Az AP már 2024 novembere óta együttműködik az AppliedXL mesterséges intelligenciára épülő hírgyűjtő technológiát fejlesztő céggel, amelyet az AP és a Wall Street Journal szerkesztőségéből kivált informatikai újságírók alapítottak. A kooperáció célja az újságírói kutatómunka támogatása volt, vagyis az, hogy „mesterséges intelligencia által támogatott helyi hírtippeket és tájékoztatókat biztosítsanak egészségügyi, energetikai és környezetvédelmi témákban az AP tagszervezeteinek szerkesztőségei számára, ezzel erősítve a helyi újságírást”. Francesco Marconi, az AppliedXL vezérigazgatója szerint az AP újságírói alapelveinek AI-modellekbe történő integrálásával hiteles és átlátható információelemzés hozható létre, így fenntartható a cég és az ügyfelek között kialakított bizalmi viszony is.

Profittermelés vs. minőségi tartalom

Az AP mesterséges intelligenciával foglalkozó termékmenedzserének érvelése nem alaptalan: „az AI szerkesztőségi bevezetésének egyik fontos indoka menedzseri oldalon a szervezetekre nehezedő gazdasági nyomás – mondta kérdésünkre Tófalvy Tamás, a BME Szociológia és Kommunikáció tanszékének egyetemi docense. –A csökkenő bevételekkel összefüggően az újságírói gyakorlatok megváltozására sok példa akadt a közelmúltban is: ilyenek az úgynevezett natív anyagok – a szerkesztőségi cikkek között elhelyezett újságcikk formátumú, hirdetői megrendelésre készült tartalmak – elterjedése is. Eleinte sok újságíró a natív anyagok térnyerését a független és minőségi újságírás tönkretevőjének látta. De a gazdasági érdekek és az újságírói értékek konfliktusa mentén zajló szerkesztőségi-menedzsmenti viták a szerkesztőségek és a menedzsment közötti, korábban áthatolhatatlannak gondolt »nagy fal« leomlásához vezettek, és a natív gyakorlata teljesen normálissá vált”.

Forrás