A svéd Királyi Akadémia indoklása Krasznahorkai látnoki életművének jelentőségét emelték ki, ami az apokaliptikus terror közepette is képes megmutatni a művészet erejét.

A méltatásban életművét az abszurdra, groteszk túlzásokra építő közép-európai prózairodalom Kafkától Thomas Bernhardig tartó hagyományához kapcsolták, de megemlítették, hogy munkájára hatással voltak a kínai, illetve japán utazásai is, amelyek több művét is inspirálták.

Mint a 444 híréből is kiderül, Krasznahorkai 31 évesen 1985-ben a Sátántangóval robbant be a magyar irodalmi életbe, a regény Tarr Béla adaptációjának köszönhetően filmként is kultikussá vált, nemcsak Magyarországon, hanem világszerte. Ezt kísérték a további nagyon erős művek (és további Tarr-adaptációk is): az életmű fontos állomása az 1989-es Az ellenállás melankóliája, az 1999-es Háború és Háború, a 2003-as Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó, vagy a közelmúltból, 2016-ból az addigi regények világának egyfajta szintézisét nyújtó Báró Wenckheim hazatér, valamint a 2021-es Herscht 07769.

Korábban megírtuk, hogy eddig sem az volt a kérdés, hogy Krasznahorkai megkapja-e a Nobel-díjat, hanem csak az, hogy mikor.

Forrás